Mennyire avatjátok be a szüleiteket a magánéletetekbe? Ezt elmondjam, vagy csak feleslegesen idegesíteném vele?

Hitel?! Tudod te azt hogy az autópályák is hitelből épülnek vagy a vállakozások is hitelből bővülnek? Ha tudod hogy visszatudod fizetni akkor megéri felvenni és nem a szülőtől kérni aki éppen hogy megél. Egy befektetésnek is felfoghatód, magadba fektetsz be.

De ha már igy nézzük akár a tandíjra is költhetnénd amit összeszedsz nem pedig IPhone 8 , Gucci napszemüvegre, wellnessre.

"sugar daddy

Like a genie - he may be a little old, but if a girl rubs his lamp, he'll grant her wishes." (Urban Dictionary)

A szüleid büszkék lehetnek rád, hogy a helyzetnek megfelelően biztos anyagi forrásokat sikerült kemény munkával előteremtened, ezzel megalapozva a jövődet, a helyedben egy percig se aggódnék, és beavatnám őket.

Jaj istenem, ezt a sok álszent embert.... Ítélkeznek a nem létező erkölcsi magaslatukról, mert a kérdező nem választotta tudatosan a nehezebb életet.

Kedves kérdező! Felnőtt ember vagy, hoztál egy döntést. A te életed, neked kell tudni mi fér bele.Nem látnak rosszabbnak mint azokat akik gyűrűt húzatnak az ujjukra könnyebb életért szerelem címén- hiszen az esetek többségében ott is a költségmegosztás, az ingyen szex-takarítónő- több pénz-könnyebb élet a cél akkor is ha megvan a vonzalom. Most lehet ezt rózsaszín köntösbe bújtatni, de az általános cél a könnyebb, kellemesebb élet- lehetőleg egy vonzó társsal. Ha nem hazudunk, akkor bizony az esetek nyolcvan százalékában szó sincs egetrengető nagy romantikus szerelemről, csak józan észről. Vonz a csávó? Bejön a személyisége? Élvezed vele a szexet? Másoknak is éppen elég ez a kapcsolathoz. Ha nem vágjátok át egymást, nem hazug, megjátszott szerelmen alapul a kapcsolat, akkor nem látok benne rosszat. Anyukádat meg nem kell minden részletbe beleavatni, ne hidd hogy ő maga nem élt meg néhány dolgot, és nem hozott meg néhány nehéz döntést életében. Ha szólsz neki, úgy fogja érezni hogy ILLENÉK beleszólnia meg ítélkeznie.

Én biztosan nem mondanám el senkinek.

Sem a szüleimnek, sem a legjobb barátnőmnek, de még szerintem a férjemnek sem, évekkel később... Ez egy kényszerhelyzet, gondolom te sem jókedvedből döntöttél így.

Elhiszem, hogy most azt hiszed, ennek nincsenek árnyoldalai, meg azt látod, hogy hú, milyen jó, de azt tanácsolom, hogy tartalékolj a pénzzel. Mert ez egy nagyon bizonytalan helyzet, a pasi egyik napról a másikra rád unhat, kereshet egy szebbet/fiatalabbat/bevállalósabbat és akkor ott leszel újra 'szegényen'.

Megkérdezhetem mik a kiadásaid? Azért kérdezem mivel én is tanultam Pesten. Igaz, ami igaz hogy ingyenes volt a kolim de minden mást lényegében én álltam. Itthon havi szinten 10 ezret kaptam, amiből mindig elment a 3500 ft-os bérlet. Ösztöndíjunk kb 3000 ft volt, és diákként én is dolgoztam suli mellett. De ez általában elég volt, hogy eléldegéljek (kaja, ruha, telefon stb). Na jó, nem 20 ezres felsőket vásárolgattam...

Albérletben laksz esetleg, az viszi el a pénzt? (Bocs ha esetleg kommentben már leírtad, nem olvastam el mindet).

Egyébként hogy a kérdésre is válaszoljak, én nem mondanám el neki a helyedben. Tényleg rosszul érezné magát, hogy sajnos nem tud többet adni, te meg ilyenre kényszerülsz.