Ti mit tennétek abban az esetben, ha nem fogadják el a másságotokat a szülők?

#31: Ezen a fejlettségi szinten állnak EBBEN A TÉMÁBAN. Lehetnek értékes emberek, intelligensek, szinte mindenben fejlettek, de ebben az egy témában nagyon alacsony a fejlettségi szintjük, igen. Én valahol megértem, még mindig túl ritka ez és sosem kellett elgondolkodniuk rajta (bár amikor az ember saját gyermekéről van szó, egy magasabb érzelmi intelligenciájú embertől elvárnám, hogy megpróbálja megérteni, tudást szerezni, hogy mi is ez s nem alapból, vakon elítélni), de akármennyire is érthető, ebben a témában tudatlanok és fejletlenek.

Sok hozzászóló ilyen itt, teljesen összekevernek dolgokat. Sem a szexuális orientációnak, sem a transzvesztita hajlamoknak nincs közük az ember nemi identitásához. Ha valaki még ezt az egyszerű dolgot sem érti, akkor igazán ne beszéljen ilyesmiről, hisz nem is arról beszél, hanem valami másról.

Olyan könnyű valakinek a szerencsés helyzetéből elítélni azt, aki más helyzetben van és szenved tőle. Főleg, ha nincs empátiánk s túl keveset tudunk.

Kedved Kérdező!

Ez a félig üres - félig tele pohár esete.

Ez egy nehéz helyzet, ezt minden szülőnek nehéz lenne elfogadni, épp ezért szerintem inkább örülj annak, hogy anyukádék elfogadták, mintsem hogy azon búsulj, hogy apukádék nem fogadták el. Szerencsés vagy, hogy legalább a fél család elfogadta.

Szerintem ne neheztelj apukádra és a családjára.

Valószínűleg ők is jó emberek, csak nem képesek elfogadni ezt a változást. Én a helyedben megmondanám nekik, hogy nagyon szeretem őket, és mivel nagyon szeretem őket, elfogadom őket pontosan úgy, ahogy vannak. Elfogadom őket úgyis, hogy ők nem tudnak elfogadni engem, ez az igazi önzetlen szeretet. Mutass neki példát!

Tartsd tiszteletben a véleményüket, és ne tarts velük semmilyen kapcsolatot. Ha akarnak veled bármilyen kapcsolatot, majd úgyis keresnek, ha nem, akkor nem.

Koncentrálj inkább azokra, akik szeretnek és elfogadnak.

Sok erőt és kitartást kívánok Neked!

"#38, megkaptad amire vágytál?:)"

Bizonyos mértékig igen :)

De sok szenvedést spórolhattam volna meg, ha akkor valaki "gatyába ráz".

És még egyszer mondom, hogy ennek igazából semmi köze a kérdésedhez, csak úgy kijött...:)

Egy kicsit tegyük félre a lélekdolgot, mert ez vallás/hit függő, nem csoda, ha más hitűeknek ezért tűnik csak sima hisztinek az, ami veled történik.

Mind tudjuk, mennyi genetikai rendellenesség van, milyen sok különböző hormon található az emberi testben, és ezek felelnek nagyrészt a viselkedésünkért(stressz, szeretet stb) és a kinézetünkért(pcoses elhízott szőrös nők, serdületlen férfiak stb).

Valami nem úgy működik a kérdező testében, ahogy kellene(szerinte lelkében). Teljesen pontosan nem tudjuk még meghatározni, mi is ez, ezért segíteni sem tudunk rajta. El kell fogadni az állapotot, mivel változtatni nem lehet rajta, azt meg senki sem akarja, hogy önhibáján kívül szenvedjen egy életen át. Senkinek sem árt a műtétével, ezzel simán kiélheti a vágyait, amit mondjuk valami pszichopata vagy egy skizo vagy akármilyen más rendellenességgel küzdő nem tehet meg, mert ön és közveszélyesek lennének.

Az öncsonkítás rendben van, mindenki azt tesz a testével, amit akar. Teljesen beszámítható a kérdező és nem veszélyes másokra. Hadd csinálja már, amit szeretne. Más meg telepiercingezi a testét vagy azt hiszi "Isten"(mikor melyik) kiválasztotta valami küldetésre, amit végre kell hajtania. Ez utóbbi sokkal betegesebb, mint egy péniszműtét.

Mindkettő terjed, mindkettő megváltoztatja az ember életét, vallások is járnak öncsonkítással, életmódváltással.

Nem rosszabb ez, mintha jehova tanuja lenne. Ha egy vallási tisztviselőt pozitív megkülönböztetés érhet azért, mert ő és mások ugyanabban hisznek, akkor a kérdező és hasonló hitű emberek hite is érvényesülhet pozitívan.

Legalább ő nem akar senki életmódjába beleszólni, és nem fenyeget másokat azzal, hogyha nem csinálják, amit mond, következményei lesznek.