Majd 19 éves fiamnak nem volt még SOHA barátnője, mit tegyek?
Nemsokára 19 lesz, és értetlenül állok én is és a párom is a tény előtt, hogy nem volt még barátnője. A szívem szakad meg, amikor megyek az utcán és mindenhol fiatal párokat látok és tudom, hogy a fiamnak még ilyenben nem volt része. Van két lányom is, de ők már el vannak jegyezve, valamint már 16 éves korukra volt barátjuk. Jelenleg a nővérével él, mert én és az apja elváltunk, aztán a suli miatt a nővéréhez költözött (onnan közelebb van neki).
Mikor eljön meglátogatni, mindig megkérdezem, hogy a lányokkal mi újság és láthatóan egyből zavarba jön, vagy csak témát vált, de mondja is, hogy nem óhajt erről beszélni... gondoltunk már arra is, hogy nem e meleg, de eddig, ha véletlenül sikerült vele beszélgetni, akkor mindig a lányokat emlegette, szóval bizakodóak vagyunk. Egyszer, mikor a (újra házasodtam) férjemmel elmentünk fagyizni, akkor ő is velünk volt, és a fagyis kislány nagyon tetszett neki, biztattuk, hogy kérje el a számát, és így is tett, de aztán nem lett belőle semmi, elvileg a lánynak volt barátja. Na most az a baj, hogy szerintem nem is mer oda menni lányokhoz, mert nekünk is noszogatnunk kellett.
Olyan rossz látni, hogy kéne neki is valaki, de nem talál, vagy nem tud szerezni.. Mindig azt mondja, hogy most nem érdeklik a lányok, majd az egyetemen, mert ott érettebbek, viszont párszor elszólta magát, hogy randizgatott, vagy volt lány, akivel beszélgetett, de nem lett semmi.. azt nem mondja el, hogy miért, csak azt tudom, hogy nem sikerült. Ti mit tanácsoltok, hogyan segítsek neki?
Ne parázz.
Nem egy olyan pasi van akik csak 20 év felett kerülnek először párkapcsolatba, és nőknél is így van, igaz kevesebbnél de vannak ilyenek.
A bátyámra hivatkozva ő neki 32 évesen lett először nője! Amikor 28 éves volt már kezdett a család, meg a rokonság aggódni hogy valami nem stimmel nála. Bár mi nem gondoltunk soha sem arra hogy esetleg a fiúkat szeretné, mert az már rég kiderült volna, de apám például azon aggódott hogy lehet gond van a férfiasságával, vagy komoly hormon baja van és emiatt egyszerűen nem kíván semmi ilyet, és ezért hagyja őt hidegen minden ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. De aztán akkor volt egy randija amiből semmi folytatás nem lett, igaz az a csaj elég fura volt, mert kiderült hogy egyik haverom tesójának valami barátnője és mesélték nekem hogy nagyon egy lehúzós, aljas fajta, és sajnos nagyon láthatóan az, tehát még egy naiv ember is simán átlát rajta.
Aztán ugye utána jött a jelenlegi párja.
De hivatkozhatok egyik munkatársamra aki most múlt el 25 éves és még mindig nincs senkije, sőt nem is volt még, ő elmondta hogy nem válogat külső terén, de odafigyel a belső értékekre de nagyon is, olyan téren nagyon válogatós. Ha a csaj bulizós, az számára már kizáró ok. Ha nem tud főzni az már kizáró ok.
Igaz a kollégám kicsit furcsa egy ember ilyen téren, mert igaz könnyen haverkodik és mindenki kedveli mert állati jó fej, és rendes, de néha vannak nála gondok, de egy valamit nagyon jól csinál mert iszonyatosan feltudja magát találni.
De van egy nő ismerősöm aki 23 évesen még soha sem volt pasival pedig bombázó a kiscsaj, sokan megpróbálják felszedni, de nagyon távolságtartó, de ő ilyen.
De ott van egy volt osztálytársnőm mert a gimi ahova jártunk ott mire végzősök lettünk szinte az összes csajnak volt már pasija rajta kívül, ahogyan a fiúk 95% nak is volt már csaja. Én nekem sem volt kapcsolatom 22 éves koromig, csak alkalmi pár éjszakás kapcsolataim voltak. Igaz volt egy lány barátom akivel már 15 éves korunk óta haverok voltunk, vele volt szex is időnként, de soha nem tudtam őt úgy megszeretni hogy kapcsolatba kerüljek vele, mert valahogy nem ment az a része.
Meg nekem sokáig mondták 20 év felett is hogy fiatal vagyok még, ráérek, mert sokszor keseregtem hogy soha nem volt még csajom, csak alkalmi jelleggel.
# 21/22!
Nem korfüggő az értelem, de én veled ellentétben még éltem az internet nélküli világban, látom a különbséget, és tisztába vagyok a fiatalok helyzetével, mivel 3 huszonéves fiatal (2 fiú és egy lány) édesapja vagyok.
Engem is állandóan ezzel nyaggattak a szüleim, mikor 16 éves voltam. Hogy leszáljanak rólam, kapva kaptam az alkalmon és összejöttem egy sráccal, aki tetszett ugyan, de totál nem voltam kész még rá, hogy pasim legyen. Nővérem azt mondta, hagyjam, hogy had csókoljon meg, én meg hagytam is,...hát az első csókomra úgy emlékszem vissza, hogy nyálas volt.
Ez után is agyba-főbe akartak pasizni küldeni, de mindig is tudtam, hogy nekem nem jön be az, hogy milliónyi pasim legyen. Hát összesen 4 pasim volt életemben. 35 éves vagyok.
Ebből okulva a lányaimmal majd máshogy alakítom.
Az öcsém viszont tényleg olyan szerencsétlen lett, hogy össz-vissz szerintem egy barátnője volt életében..legalább is én egyről tudok. És 10 éve egyszer se hallottam tőle, hogy van valakije.
Úgyhogy attól valóban lehet tartani, hogy olyan magának való lesz, és nem lesz barátnője, felesége.
Nincs valami elvárásotok felé, amit erősen nyomattatok bele az életébe egész életében, mint pl. a tanulás?
Ha valaki napi 14 órákat tanul 1-31 éves koráig, más dolgokra nem nagyon marad kapacitása, tapasztalatból mondom.:)
A tudatnak, pszichének kell idő és tér, hogy megérjen, szerezzen érzelmi, társas tapasztalatokat - erre ilyenkor nincs lehetőség, ezért más, elhanyagolt életterületek érése lelassul, ha valaki valamiben nagyon remekel és nagyon sokat melózik azon a területen.
A pártaláláshoz is kompetencia kell.
Nekem se volt soha semmi és 19 és fél éves vagyok (lány). Akár össze is adhatnál minket.
(Viccnek szántam)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!