Örüljek amit kapok, vagy lehetne beleszólásom?

A válaszhoz több fontos részletet kéne tudni.

A házat a te nevedre, a te és s feleséged nevére vagy a saját nevükre veszik? Ha ti rendelkezhettek vele, akkor valóban ajándék és lehet mögötte lekötési szándék, de nem olyan erős, hogy elutasítsátok rögtön. Innen még mindig lehet élni a kiadással, eladással, amit akartok.

Ha a saját nevükre veszik, de titeket költöztetnének magukhoz közel, az más helyzet. Ha ez ellehetetleníti a munkahelyre bejárást, napi szokásaitokat, a megszokott életvitelt és a céljaitokat, akkor ne fogadd el. Lesz egy házuk, ami felett siránkozhatnak majd, hogy bezzeg ha ott élnétek... ti pedig éltek boldogan úgy és ott, ahogy ti szeretnétek.

Nem kell ezt túldramatizálni. Elfogadjátok, eldöntitek, hogy beköltöztök, kiadjátok, vagy eladjátok.

Ennyi.

Már megvették a házat?

Ugyanabban a faluban, ahol ők is élnek?

Vannak konkrét terveitek? Olyan tervek, amihez máshova költöznétek? Mert ha nincs semmi konkrét, csak álmok, vagy csak ilyen "majd lehet, hogy egyszer máshol fogunk élni", akkor tök jó, hogy lett egy házatok és nem a szüleiddel kell éli.

Viszont tök igazad van. Ha már megvették előre az fura. Azért az ember csak szeretné kiválasztani, hogy hol él. Ha a falu/város egyértelmű is, azért magát a házat szeretné előre megnézni az ember.

Szerintem ők biztosan azt hitték, hogy nagyon fogsz örülni, mert ez nagy segítség. Nem gondoltak bele, hogy nektek más terveitek vannak.

Örülj , igen.

Nem is értem, hogy miért ne örülnél?

Ha nem akarsz benne lakni, add el és a pénzt használd fel egy másik lakásra, vagy házra, amire szükséged van.

Legyen átírva a nevedre, aztán ráérsz elmondani nekik, hogy mik a terveid.

Utolsó, ha a szülők nem a fiuk nevére akarják iratni a házat, vagy haszonélvezetet tesznek rá, akkor nem lehet olyan könnyen megszabadulni tőle vagy kiadni albérletbe (főleg, ha falun van). Ezekkel a módszerekkel eladhatatlanná teszik és máris kötve van a kérdező keze.

Ha viszont már megvan és mégsem akar beköltözni a feleségével, akkor jön a lelki terror és a támadások, hogy "bezzeg mi jót akartunk, és nem kellett... ", "nektek semmi se jó..."

Ha nem egyértelműen a te rendelkezésdre bocsátják, akkor szerintem ne fogadd el, mert dróton rángathatnak utána.

Tudom, hogy igazi összeesküvés-elmélet gyártó vagyok, de nem az van a háttérben, hogy most ne tudjatok messze menni, rövid pórázon legyetek?

Később pedig, ha nekik egykor szüleidnek megrokkan az egészségük, akkor elvárják, hogy abba a házba, magatokhoz fogadjátok őket?

Dupla, vagy semmi!

Vagy legyen teljességgel, 100%osan, lepapírozva tiéd/tiétek a lakás.

Vagy szólj, hogy köszönöd, de inkább megvárod, míg elkötelezettségek, bárkik által diktált feltételek nélkül megöröklöd a házat.

Ha te nem vagy "anyuci pici fia", ha a párod később nem a "kedves mamát" akarja tisztelni édesanyádban, akkor gondold meg, esetlegesen zsarolhatóvá, terrorizálhatóvá teszed-e magad és a családodat!

Tudom, aljas és számító alak vagyok, de nem úgy működik majd a dolog, hogy mire aláírnád a neved a ház papírjaira, addigra a szüleid számára szóló haszonélvezeti jogot is aláíratják veled ?

Mert, ha később --ne adja isten!-- borulna a szüleiddel az egyetértés, akkor te/ti is húzhatjátok a rövidebbet. Biztosan tudod, hogy csak az történhet majd, amihez a haszonélvező hozzájárul, akármennyire lehetsz te tulajdonos!

Akkor se kiadni, se eladni, semmit...csak amire a haszonélvezők rábólintanak.

Ha a te/ti feltételeitekkel, tehát a függetlenségetek megőrzése mellett , minden hátsó szándék nélkül készülnek ajándékozásra, akkor fogadd el, de észen legyél. Amit ti bevállaltok, az legyen --csúnya szóval--lepapírozva és olvasd át, mit írsz alá.

Ne azon kapd magad, hogy eladtad magad, megvették a függetlenségedet egy házért.

Félreértés ne essék: ezzel nem azt akarom mondani, hogy tuti biztosan hátsó szándék lapul a jószándék mögött! De ha anyudék esetleg erőszakoskodnának és "számításból" kapnád az ajándékot, akkor előbb értesd meg a szüleiddel : egy rendes, a szüleit szerető és tisztelő gyerek akkor sem hagyja szrban a szüleit, ha ő maga sem áll jól.

Egyébként meg lehet házad, kastélyod, három hoteled: a szívedben akkor sem lesz helye a szüleidnek,

ha addig aranyban-ezüstben fürdettek. Szeretetet, törődést, együttérzést, segítőkészséget "vásárolni" nem lehet.

Ülj le a szüleiddel, tudd ki előbb (TE!), van-e hátsó szándék és ha igen, akkor mi...

Aztán a pároddal mérlegeljetek (TI!), nem túl drága-e az "ajándék".

Majd oszd meg velünk, mire jutottatok, mert konkrét tények ismerete híján

mi itt csak "kombinálhatunk", találgathatunk.

Annyi már most biztos, hogy tanulságos történet is kerekedhet a sztoritokból.