A lányom sosincs itthon és flegmán beszél velünk. Valami tanács?
Csak este járt haza, bevásárolt, főzött magának, nem szólt senkihez, bezárkózott a szobájába. Az ellenőrzőjét dugdosta előlünk, mondván "semmi közünk hozzá." Bementem az osztályfőnökéhez fogadóórán, hogy van-e valami baj vele, és kiderült, hogy négyesei meg ötösei vannak. A lányom később mondta, hogy azért nem jön haza, mert "mi is otthon vagyunk", ezért inkább a suliban vagy a könyvtárban tanul. Hétvégén és pénteken dolgozik, "addig se kell velünk lennie", és "semmi közünk hozzá, merre jár, felnőtt ember", magának vásárol, és magára főz, sose kér tőlünk pénzt. Magára is mos, mintha egy saját háztartást vezetne. A családi programok alól (nagyszülő látogatása) teljesen kivonta magát, direkt akart karácsonykor munkát vállalni.
Nem vagyunk szegények, nem kell eltartania magát.
B2-es nyelvvizsga, jogsi, 5-ös érettségi nem nagy elvárások? Képzeld el,van akinek az.
Szerintem majd ha szüksége lesz a lányodnak rá,leteszi.
És ahogy eddig olvastam,nem hinném hogy a ti pénzetekből akarná letenni. Nyugodtan bízd rá.
Egyébként attól hogy nem veszekedtek otthon a lányod még érezheti úgy,hogy nem álltok ki mellette, nem szeretitek,nem támogatjátok. És szerintem érzi is.
Barátai vannak? Pasija van?
"flegmán beszél velünk" ha már inkább elmegy könyvtárba vagy dolgozni és örül is neki mert addig sincs veletek,akkor a hiba itt egyedül bennetek van de vastagon! szerintem próbálta éreztetni az évek során,hogy szarul esik neki amit csináltok csak ti jól leszartátok...
Megpróbálom összefoglalni, hogy a te leírásod alapján hogy nézhet ki a lány szemszöge.
Bár te úgy érzed, mindenben támogattad, az ő szemében az apja mellé álltál ahelyett, hogy kiálltál volna érte a sorozatos piszkálások alatt. Te azzal, hogy hallgattál (hiszen jó eséllyel hallgattál), rokonok melél álltál a szemében ahelyett, hogy kiálltál volna mellette a sorozatos beszólogatással szemben. Tudod ilyen rokonokhoz én sem mennék szívesen. Olyan családba, akik a kamaszkori éveimet tönkretették, elvették minden önbizalmam, én sem mennék haza szívesen. Mert a gyereked már tudja, amit a férjed még nem: nincs az a pénz a világon, amin lehet boldogságot venni.
Lehet úgy nevezni, hogy ez egyfajta bosszú a részéről, és az ő szemszögéből nézve nagyon is jogos bosszú, amit kemény munkával érdemeltetek ki. Hiába próbálod támogatni, soha nem fogsz nagyszülőkkel, férjeddel szembefordulni a gyerekért. Így a támogatásod sajnos kevés.
Miért hiszitek, hogy bszogatom? Közöltem vele, hogy érettségiig ez legyen meg, de nem álltam mögötte, hogy tanujjá'. Tudta magától, hogy fontos neki.
Barátja volt, de az étkezését ő sem tudta kezelni (fiatal volt), meg elég bunkó is volt, de nem szóltam bele, a lányom rájött magától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!