Mi lehet az oka magyarázata a vádaskodásainak?

Talán az, hogy a szülők valóban elkövették azokat a hibákat, amivel a hölgy vádolja őket.

De látatlanban ezt mi nem tudhatjuk.

Egy 27 éves nőnek már kellene annyi eszének lenni, hogyha felismeri az esetleges "nevelési hibákat", akkor azokon önmaga alakításával kellene, hogy változtasson.

Ha erre nem képes, akkor diploma ide, vagy diploma oda ő a kretén.

Nem lehet egy életen keresztül másra tolni a kudarcaink okát, abban úgy nagyjából 18-20 éves kortól már magunknak van nagy részünk.

A leírtak alapján kapott a szülőktől az élete indulásához megfelelő alapokat, hogy mihez kezd velük az kizárólagosan az ő biznisze.

Goldmund fején találta a szöget.

Az, hogy diplomát szerzett és sportol, nem a szülők érdeme hanem a saját magáé. Lehettek attól még a világ legszarabb szülei is. Ha komoly sérüléseket okoztak neki, amik hátráltatják a hétköznapokban - mint ahogy pl. az én agórafóbiám kedves édesanyám munkásságának eredménye -, persze, hogy akárhányszor előtérbe kerül a dolog, felhúzza. Engem is fel szokott. Nem egyszer köszöntem már meg anyukámnak, hogy a sarki boltba se tudok épp lemenni.

3-as, nem éppen. Amiket elért, azt saját maga érte el. A futáshoz a szülő mégis milyen alapot tud adni? Maradj már :D

Nem tűnik egy elveszett csajnak.

#5

Ki beszél a futásról?

Arról van szó, hogy megkapta a lehetőséget a tanulásra, az önképzésre, nem pedig 18 évesen kilódították az utcára.

De ahogy az előző kérdésemben is írtam, nem mindegy, hogy mi a vádaskodás tárgya.

De miért vádaskodik? Miért nem mondja el konkrétan, hogy mi az, amit ő rossznak gondolt a gyerekkorában.

Egyébként szerintem nincs értelme ennyi idősen vádaskodni. A szülők sem tökéletesek. A múltat már nem lehet megváltoztatni. Csak saját magát kínozza azzal, hogy a régi sérelmeken aggódik még ma is. Beszéljék meg.