Prosti/kitartott lány vagyok. Ez mennyire tartozik egy szülőre?
Tudom, hogy az oldalon szokás boldog-boldogtalanra ráhúzni a prosti jelzőt, gondoltam megelőzlek titeket.
Aki csak azért írna, hogy ezt megtegye kommentbe, inkább ne írjon semmit.
Van egy barátom, aki támogat anyagilag... Az ő lakásában élek (ő nem itt él, ez előtte ki volt adva), fizeti a számlákat, közös költséget. Ha külföldre utazunk, az én részemet is állja.
Mikor rendelek külföldről (ruhákat, kozmetikumokat, sminkeket, táskákat, kiegészítőket), akkor folyton mondja, hogy az ő kártyájával fizessek, ne az én pénzemet költsem. Neki ezek kis összegek, míg pl, az anyámnak a havi fizetése 1-1 ilyen...
21 éves leszek idén, még tanulok. Ez egy éve tart, nekem Ő volt mindenben az első, szóval még azt sem lehet rám mondani, hogy ribi lennék, aki a pasik pénzére hajt. Nem az az életcélom, hogy így éljem le az életem, de nagy könnyebbség, hogy szemináriumok, gyakorlatok után nem kell rohannom a munkába, hogy 500-600 forintos órabérben gürizzek. A szüleim próbáltak támogatni, ahogy csak tudtak, de hiába dolgoztak egész életükben, az egyetemi tandíj, lakbér és rezsi mellett nem tudtak túl sok pénzt adni. Plusz még otthon van egy testvérem, a házunkon hitel van.
Úgy tudják, hogy egy barátnőm segítségével kaptam egy jól fizető állást, amit könnyen végzek a suli mellett. De borzasztóan érzem magam, hogy nekik filléres problémáik vannak, míg én 400 euróért rendelek kozmetikumokat (ez csak egy példa volt). Anyukámmal mindig jó volt a kapcsolatom és szeretném legalább vele megbeszélni ezt, mert ő ismer a legjobban a világon szerintem. De rengeteget hazudtam neki az elmúlt egy évben és fogalmam sincs, hogy mit tegyek.
Tisztázzam a helyzetet, vagy folytassam ezt tovább úgy, hogy hallgatok róla?
válasza:Az életemmel tudok mit kezdeni.
Ezzel a kialakult helyzettel vagyok gondban.
válasza: válasza:
válasza:Akkor az a pénz is a pasidtól van?
Te sose leszel független és önálló. Ehhez szoksz hozzá, ezt fogod a jövőben is igényelni.
A termékekkel kapcsolatban, persze mindenki azt vesz meg magának, amit akar. De aki nem engedheti meg magának, az gondolkozhatna reálisabban is.
De téged a pénz éltet. Nagyon sok ember él jól, járnak nyaralni, utazni, mindent meg tudnak adni a családjuknak, és mégsem ilyen termékek okoznak nekik örömet.
Mondjuk, ha magadnak meg tudnád venni, akkor még büszke is lehetnél magadra, hogy sikeres vagy. De így te semmit sem tettél le az asztalra.
válasza: válasza:"Van félretett pénzem, elég sok, lehet lesz saját lakásom is tavasszal."
És ezt hogy fogod elmondani a családodnak pl? Nem akarok gonosz lenni, de ha még a szüleidnek sincs teljesen saját lakásuk(hitel van rajta),pedig dolgoznak mindketten, akkor szerinted mennyire fogják elhinni,hogy egyetem mellett összediákmunkáztad egy lakás árát(úgy,hogy előtte albérletet és anyámkínját is fizetted)...
Hülyének nézheted őket,de valószínű pontosan tudják,hogy miből van pénzed,vagy miből vennél házat.
válasza:Nyilván a pasitól van, diákmunkából nem rak félre egy lakásra valót.😀
Szerintem előbb-utóbb kénytelen leszel elmondani, hogy kitartott vagy, több okból: 1. nincs titok, ami ki ne derülne egyszer (elég, ha valaki ismerősük meglát, és jobb szeme van, mint a szüleidnek, nem tudod átvágta a turis meg replikadumával), 2. te nem csak egyszerűen eltartatod magad, hanem kifejezetten a luxusra kattantál rá, és erről nem fogsz lemondani. Ha vége lesz a mostaninak, keresel mást, legfeljebb kicsit öregebbet, rozzantabbat, csak pénze legyen. Hosszú távon pedig ez már nem titkolható, ne nézd a családodat ennyire hülyének.
válasza:Nem vagy prosti, csak naiv kislány.
Ha lehagy a pasid, mit teszel? :)
Amúgy ideje lenne leállnod a felesleges költekezéssel, mert a saját keresetedet így fél nap alatt feléled majd.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!