Mit tegyek, hogy ne fájjon annyira?

A kislányom születés közben sérült, így fejlesztésre szorul, némely területen elmaradása van, ez miatt a szakértői bizottság felmentést adott neki nyelvtanulás és írásbeli számonkérés alól. Meg eleve speciális óvodába járt.

A probléma a következő: a nagyobbik gyermekem nagyon eszes, okos, jelenleg egyetemre jár. De már évek óta azt hallgatom tőle, hogy ő pontosan tudja, hogy a húgának semmi baja sincs, direkt én intéztem el, hogy őt hülyének nyilvánítsák, hogy magasabb összegű családi pótlékot kapjak. A kislány azért nem tud olvasni szerinte, mert nem foglalkozom vele.

Ennek az az előzménye, hogy ő még kamasz korában teljesen ellenem fordult, mikor otthon voltam gyeden, akkor üvöltött velem, hogy takarodjak dolgozni, mert az anyós és a sógornőm azt mondta neki, hogy én lusta mihaszna vagyok, élősködöm és soha nem dolgoztam. Ezt hiába cáfolta az akkor már 15 éves munkaviszonyom, nem tudtam megértetni vele, hogy téved és hogy amit mondott rólam a rokonság, az hazugság. Akkor nagyon eltávolódtunk egymástól.

Ma már ismét közelebb vagyunk egymáshoz, de nekem nagyon fáj a tudat, hogy miket mondott rólam és nem tudom, hogy változott e benne valami felém, vagy csak a pénzért jár hozzánk hetente, amiket adni szoktam? Mert elköltözött albérletbe és minden fillér jól jön neki.

Tudjátok én azt nem értem, hogy egy családtag mi jogon szól bele egy család életébe és mi jogon neveli szándékosan az anya ellen a gyereket? A fiam is megéri a pénzét, de állítom, hogy ha nincs ez a háttér munka ellenem, akkor most nem itt tartanánk.