Ha a szülő azt tanácsolja a lányának hogy keressen gazdag férfit (mindegy hány éves), mert nem tudja és nem is akarja segíteni a továbbtanulásban, mit tehet a lány?

"Nekem is mindig azt mondta anyám, hogy ha van eszem, nem foglalkozom vele, hogy egy férfi hány éves, hogy néz ki, legyen rendes és gazdag és boldog leszek. Ezt nem azért mondta, mert nem akart tovább finanszírozni, hanem mert jót akart. Én erre fiatalon csak legyintettem. Hozzámentem egy csóró szépfiúhoz, jöttek az adósságok, a hóvégi szűkölködés, a pénzhiány meg bizony a nagy szerelmet egy pillanat alatt elmulasztja. Jött a válás is, most meg itt vagyok. Igaza volt anyámnak. Sokan nem értenek ezzel egyet, de ez akkor is így van."

Milyen szánalmas emberek vannak!

Persze, csak az lehet alternatíva, hogy gazdag vagy szegény férfi. Az eszébe sem jut a sok buta p!nának, hogy saját maga tegyen azért, hogy gazdag legyen, és akkor válogathat a pasik között, mert mindegy, hogy gazdag vagy szegény!

Én részemről sosem akartam más krvája lenni, elértem, hogy én magam keressek sokat. De ti nyugodtan válogassatok a gazdagok között, 30 éves korotokig jól fogtok élni, utána ki lesztek bszva, mint a macska :)))

#5: Na egy újabb strong, independent woman...

De azért a párja véletlenül pont jól keres... :)

20-nak igaza van - és még tud arról, hogy létezik az ember életében egy nagyszerű dolog: a szerelem.

Nem kell károgni 24, mert még az is létezik, hogy ez átmegy szeretetbe - kevesen tudnak már róla, de létezik.

Akik meg itt pénzes társ után sóvárognak, azok nem tudják, mi a szerelem és szeretet. És azok a kapcsolatok fognak szétrohadni, mert minden számító kapzsi megfontolás ellenére egyszer mégis utoléri őket a szerelem..

Abban igaza van, hogy az anyagi problémák nagyon rányomják a bélyegét minden kapcsolatra.

Exem keresett, én is dolgoztam, de sokszor volt konfliktusforrás a pénz, és annak hiánya. Nem akartunk külföldi utakra menni, de karácsony előtt rendesen megcsappant a készletünk mindig, ami őt rhadtul frusztrálta és ezt rajtam töltötte ki sokszor.

Bunkózott, lekezelően viselkedett és mikor két hónapig nem dolgozhattam egy kezelés utóhatása miatt, akkor rendre a fejemhez vágta, hogy élősködök - noha mindig támogattam őt, bármilyen munkahelyi dntést is hozott meg, ő meg lazán leugatott.

A családban is látom, hogy azok, ahol "kijönnek" a fizetésből mennyivel feszültebbek, mint azok, ahol legalább az egyik fél jól keres.

A párom el tudna tartani simán egymaga, nyilván dolgozok, mert pofátlanságnak gondolom, de boldogok és kiegyensúlyozottak vagyunk, mert nem kell azon aggódni, miből spóroljunk pl. karácsonyra.

Anyudnak igaza van, de az nem jelenti at, hogy attól, mert a pasid gazdag, te vakarhatod otthon.

"Nekem az a véleményem, hogy egy egyetemet végzett/végző nő nyilván nem egy tanulatlan, csóró, nyolcáltalánosos alakkal képzelje el az életét, hanem legyen igényesebb a párválasztás terén!"

Megnyugodhatsz, általában az is. Más kérdés, hogy a képzettség, műveltség és intelligencia nem feltétlenül jár együtt a kiemelkedő jóléttel, ahogy fordítva sem.:-) Mindenesetre markáns különbség van a kitartotti státusz megcélzása és a kölcsönös vonzalmon és tiszteleten alapuló párválasztás között.