Anyám összeroppant, amiért a sarkamra álltam. Hogyan tovább?

1. A helyedben semmi esetre sem állnék vissza a régi rendszerre, mert azzal csak megerösíted anyádat abban, hogy ez a fajta zsarolás hatásos.

2. Mivel kórházban van, ott látogasd meg, beszélj az orvosával is nyiltan arról, hogy mennyire bekorlátoz(na) téged, mert ott úgyis terápiára fogják és nem árt, ha tudnak a problémáról.

3. De mindettöl függetlenül ha öngyilkos lesz is netán, az nem a te hibád, emiatt nehogy visszatáncolj!

Semmit nem kell csinálj.

Megmondtuk, hogy hisztizni fog, és elég szánalmas, hogy öngyilkosséggal próbál zsarolni.

Továbbra is azt mondom, szard le a dolgot, és NE menj haza hetente.

Mellesleg én a következő találkozásnál elküldeném a fenébe, amiért ilyen önző, és kilátásba helyezném, hogyha ilyen hülyeségeket csinál, akkor végleg elveszít.

Nekem is jöttek a "felkötöm magam ha elmész"-dumával, mire én kerestem egy kötelet, egy gerendát és megmondtam neki, hogy szerintem erre felakaszthatja magát, mert nem fog leszakadni.

PErsze rögtön nem akarta megölni magát :D

Tudom, durva vagyok, de ha most engedsz, akkor gyakorlatilag legyőzött, és még 50 évesen is hetente ott fügsz ülni a szoknyája mellett társ, feleség/férj nélkül.

"Mit csinálhatnék??"

Pl ne tegyél fel több kamu kérdést.

Ja, és mivel öngyilkossági kísérlete volt, nem kell a beleegyezése, ha te azt mondod, önveszélyes, beviszik a pszichiátriára. Hisz láthatólag nincs belátása a cselekedeteire.

Jó, ezek szemét dolgok és nehéz, de van akivel máshogy NEM lehet.