Mit tegyek hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet?

A párommal három éve vagyunk együtt. Neki van egy 16 éves lánya. Borzalmasan rossz a kapcsolatunk, már néha úgy érzem nem birom tovább. Régen se sokat beszélgettünk de mára odáig jutottunk, hogy egyáltalán nem beszél velem, sőt meg sem szólal ha én a közelben vagyok. Képes egész nap némát játszani. Nem tisztel, nem hálás semmiért...pedig annyi mindenről lemondok miatta, bármit meg tudna velem beszélni, mert tudom hogy egy ilyen idős lány igényelné is ezt, és mindenben szó szerint mindenben a segitségére vagyok. Intéztem a továbbtanulását, mosok , főzök, takarítok rá, vasalom a cuccait, én takarítom a szobáját.Pakolom utána az undoritó dolgait, a véres bugyiját, a fürdőben a hajszálait...turkálja amit főzök, a dolgaimat direkt ellopja és tönkreteszi. Ha szóvá teszek valamit, csak néz az apjára és mosolyog. Mostanra már nem normálisan viselkedik...az apja sem bir már vele. Nem tanul, nem csinál semmit otthon, csak koszt, felfordulást.Engem kimondottam próbál kicsinálni, látom, érzem. Egyáltalán nem engedi hogy közel kerüljünk egymáshoz, esélyt sem ad.Azt hittem jó barátnők leszünk, mert sosem akartam az anyja lenni, soha nem is kényszerítettük arra hogy úgy tekintsem rám. Elfogadtam őt kisebbnek is, sőt szerettem is a magam módján, de mostanra gyűlölöm. Szégyellem, de gyűlölök már vele egy házban is élni. Csak a párom iránti szerelmem tart még ott. Féltékeny lenne vagy mi ez???