Mit tegyek hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet?

Azért az apa is partner a lányával ebben. Neki kellene tisztázni a játékszabályokat, és következetesnek lenni.

Nélküle semmire nem fogsz menni. Hiába mondod, hogy nem bír vele, ha a lánya látja, tudja, hogy bármit megtehet.

Én szakítottam már gyerek miatt, és neked is ezt tudom tanácsolni, mert jobb nem lesz már a helyzet.

Akkor ne takarítsd ki a szobáját, ne mosd ki a cuccait. Mutasd meg neki, hogyan kell mosni, főzni, és majd ellátja magát.

16 éves korig kötelező tanulnia. Ha nem tanul, akkor ne tanuljon, az ő élete. Már megteheti, mert 16 éves.

Viszont akkor adjátok ki az útját.

Szerintem beszélj pároddal is, és győzd meg, hogy üljön le beszélni a lányával. Értessétek meg vele, hogy nem kell anyaként tekintenie rád, de a minimális tiszteletet igazán megadhatná.

A másik megoldás: viselkedj te is úgy vele, ahogy ő veled. Ha nem tetszik neki, akkor lehet neki mondani, hogy saját magát látja vissza, és saját maga sem tetszik neki.

Már ott eltoltad,hogy takarítottál utána és mostál rá.Ennyi idősen egy lány legalább a bugyiját mossa ki magától vagy takarítson.A továbbtanulás sem a te dolgod,hanem az apjáé.

Tini korban az ember a saját szülőjével is rémesen makacs,nem,hogy egy "jöttmenttel". Mint látod,nagyon megviseli,hogy a petesejt donora ekkora ívben tesz rá.Szerintem apuka-semmiféleképpen sem te!-,vigye el nevelési tanácsadóba,vagy ha a pénztárcája engedi,gyerekpszichológushoz.Így is többet tettél érte a kelleténél.

Ezek a tanácsok... Érdekes,hogy a válaszoló,aki a másik oldalról írt,le lett pontozva.

Szerintetek az,ha gyűlölettel és gonoszkodva áll majd a lányhoz,az békességet hoz?

Tudtommal ez nem egy hatalmi harc.

Gondolj bele,hogy hiába hagyta ott őt az anyja,attól te egy idegen vagy neki. Nyilván nem fog úgy állni hozzád,mintha barátnők lennétek. Attól,hogy az apja szeret téged,neki nem kötelező.

Volt egy rutinjuk három évvel ezelőtt és ebbe csak úgy belecsöppentél pont,amikor tini és ez egy bajos időszak mindenki életében.

Ha elkezded fúrkálni,mégjobban utálni fog téged és igaza is lesz,amiért nem akar közel kerülni hozzád. Valószínűleg amúgy is érzi már,hogy gyűlölöd.

A pároddal kellene leülnöd beszélni erről.

Megpróbálhatod a saját lánya ellen fordítani,de két lehetőség van:

Vagy sikerül a terv és az apjával is megromlik a viszonya miattad. Nemhogy anyja nem lesz,de már apja sem és lehet,hogy az apja rettentően megbánja majd később,amit már nem fog tudni helyre hozni. Tehát csúnyán fogalmazva tönkretettél egy családot a saját kényelmed miatt.

A másik választás,hogy észre fogja venni a párod,hogy ez így nem mehet tovább és csinál valamit,persze normális keretek között. De bárhogyan is alakul,a gyerek az első és legfontosabb neki. (remélhetőleg)

Nem kell,hogy a kedvében járj a lánynak és ne csinálj meg mindent helyette,de gyűlölettel se állj hozzá és ne próbáld meg nevelni,mert neked ehhez tetszik vagy nem,semmi jogod. Az apjának kell a sarkára állnia,az ő gyereke.

Én megértem,hogy a válaszolók kizárólag téged akarnak védeni,csak abba nem gondol bele senki,hogy a lány oldala is ott van,neki is vannak érzései,neki sem élvezet ez a helyzet valószínűleg.

Őt elhagyta az anyja fiatalon,úgy kellett felnőnie,a legfontosabb éveiben. Hirtelen össze kellett költöznie egy idegen nővel és sanszos,hogy senki nem kérdezte meg,hogy ő ezt akarja-e egyáltalán vagy sem. Szerintem fél,hogy az apját is elveszíti és ezért téged hibáztat.

Próbálj meg beszélni a pároddal és ha nem megy,akkor szakíts. A lánya-ha tényleg jó a kapcsolat közöttük-egy életen át a lánya lesz. Szeretnél így leélni éveket hogy veszekszel vagy pedig a tudattal,hogy egymás ellen fordítottál két embert magad miatt? Nem éri meg,hidd el.

Nem kell,hogy a kedvében járj a lánynak és ne csinálj meg mindent helyette,de gyűlölettel se állj hozzá és ne próbáld meg nevelni,mert neked ehhez tetszik vagy nem,semmi jogod.

de nem is kötelessége mosni főzni takarítani a lányra meg a véres bugyijait kerülgetni. Megmondanám a pasinak hogy vagy csinál valamit a lányával, vagy mi itt fejeztük be. Aztán az már az ő dolga hogy mit kezd a lányával aki tönkretette a kapcsolatát.

"de nem is kötelessége mosni főzni takarítani a lányra meg a véres bugyijait kerülgetni."

Ha nem tűnt volna fel,ezt írtam le. Nem kell mindent helyette megcsinálnia. Leírtam azt is,hogy az apa kezében van a kulcs,ő tudja megváltoztatni a helyzetet (ha meg tudja egyáltalán.)

De ő nem fog tudni parancsolni neki és ne is akarjon,nem az anyja,kész.

"Aztán az már az ő dolga hogy mit kezd a lányával aki tönkretette a kapcsolatát."

Már mondtam,ez az apján is múlik. De ha úgy alakulna,akkor inkább a gyerekem választanám. A saját vérem,lehet,hogy bajos,de nem adnám semmilyen szerelemért cserébe.

"ne próbáld meg nevelni,mert neked ehhez tetszik vagy nem,semmi jogod. "

Érdekes...de főzni, mosni, takarítani rá van joga?

"Érdekes...de főzni, mosni, takarítani rá van joga?"

Már leírtam,úgy látom,nem tudjátok felfogni.

Nem kötelessége,nem kérte rá senki. A lány már nagy. A kérdező beszél a lány apjával,hogy mi az,amin szerinte változtatni kellene,hoznak egy közös döntést,az apja lefekteti a szabályokat,pl takarítson a gyereke is,segítsen főzni és mosni is. Ebben mi olyan nehéz?

Ha a kérdezőnek baja van ezzel,miért három év után jut eszébe? Nem kellett volna az elejétől kezdve mindent eltűrnie.

A kérdésben és válaszok között miért nem látom azt,hogy a párjával leültek már átbeszélni a helyzetet?

Na erről van szó. Felnőtt ember,probléma-megoldási készsége 0.