Édesanyám dühös rám és önzőnek tart amiért nem szeretnék gyereket. Szerintetek igaza van?
Az igazat megvallva sosem szerettem a gyerekeket, illetve nem is igazán arról van szó, hogy nem szerettem, csak nem nagyon tudok velük kapcsolatot teremteni. Úgy gondolom nem rendelkezem olyan személyiséggel, kellő türelemmel ahhoz, hogy gyermeket szüljek és neveljek. Annyi történetet hallani szülőkről akik teljesen alkalmatlannak bizonyultak ehhez a feladathoz, akár személyiségükből akár életvitelükből kifolyólag. Példának okáért, nem tudtak elég szeretetet adni a gyermeküknek, nevelési elveikkel olyan felnőttekké nevelték gyermekeiket hogy azokból "rossz", vagy egyszerűen csak boldogtalan emberek lettek. Én ezt a hibát semmiképp nem szeretném elkövetni. Pont ezért, mivel tisztában vagyok a személyiségemmel, a képességeimmel, azzal, hogy számomra a tanulmányaim, a munkám fontosabbak mint a családalapítás én nem szeretnék gyermeket. Most fogok doktorálni neurobiológia-humánbiológia szakon, de még ezután jön majd a neheze dolognak, hogy rendes karriert tudjak felépíteni.
A szüleim látni szerettek volna, én is őket, és most végre adódott alkalom, úgy hogy mindenkinek megfelelő legyen. Hazajöttem pár napra, már alig vártam, hogy lássam őket, aztán ez a lelkesedés gyorsan eltűnt, és felváltotta a döbbenet és az értetlenség amikor ebéd után édesanyám azt mondta, hogy nagyon jó, hogy ennyi mindent tudok de most már igazán gondolkodhatnék a családalapításon is, mert már így is késésben vagyok. Én erre mondtam, hogy nálam ez egyáltalán nincs tervben, és valószínűleg a jövőben sem lesz. Teljesen kiborult, hogy hogy gondolom,hogy lehetek ilyen önző mindenkinek kell gyerek, és különben is ő szeretne már nagymama lenni. És ha annak idején ő is így gondolkodott volna ahogyan én akkor én most itt sem lennék. Őszintén..köpni nyelni nem tudtam. És azóta is csak ezen gondolkodom, hogy vajon tényleg ennyire rossz dolgot teszek azzal ha nem vállalok gyereket? Tényleg egy szörnyű, önző ember vagyok?
Te vagy az onzo? O vallotta be nyiltan hogy unokazni szeretne... na ez az onzes. Azert szuljgyereket, hogy o unokazhasson?!
Fogadjon orokbe gyereket, ha ennyire gyerekezne. O elete, arrol dontson.
"Az aki itt arrol palól ez az èlet értelme stb... hát az nagyon buta ember ( remélem az ilyennek nincsen gyereke, ilyen felfogással) "
hát akkor mégis KI vállaljon gyereket, ha nem az, aki szerint az az élet értelme?? mégis ki adna jobb életet a gyerekének, mint az, akinek a gyereke a legfontosabb??
26 évesen még nem vagy semmiről se lemaradva :)
valószínűleg még nem találtad meg az igazit, majd ha belép az életedbe a nagy ő, akkor majd talán akarsz egy lurkót. egy megfelelő partner jobb emberré tud tenni, hidd el. egy kapcsolat is a kompromisszumokról szól, ahogy a gyereknevelés is.
de ha tényleg nem lesz soha gyereked, az csak rád tartozik. anyád nem erőltetheti rád a tenyészkanca szerepét, ennyi idősen még én se akartam gyereket és számtalanszor kijelentettem, hogy nem is lesz. ő meg csak nagyokat vigyorgott :)
én elhiszem, hogy unokázni akar, de ne itt nem te vagy az önző, hanem ő. élje ki a gyerek iránti vágyát egy árvaházban, ott van elég szeretetéhes kisgyerek. te most építgesd a karrieredet, ha még sehol se állsz a ranglétrán, nem is ajánlom, hogy vállalj, mert stabil egzisztencia nélkül a mai világba sajnos felelőtlen dolog szülni.
28/N
Te jézus isten, 30-as válaszoló... Nem hiszem el, hogy léteznek még ilyen hulladék gondolkodású lelki nyomorékok, mint te... Ennyi gusztustalanságot összehordva egy helyen nem gyakran látok, az biztos...
,,Ráadásul rengeteg étel, energia, idő, pénz megy rájuk". És mégis mi legyen a megoldás? Szülessenek felnőttnek, te idióta? A nyakamat rá, hogy egy elejétől fogva kiközösített gyerek voltál, akinek sosem sikerült beilleszkedni. Ezzel semmi probléma nincs. Én is az voltam. De ez nem ad okot a gyerekutálatra. Az osztálytársaimmal már nem igazán tartom a kapcsolatot, és mindig feszült leszek, ha visszagondolok az általános iskolás éveimre, de hogy emiatt utáljam általánosságban a gyerekeket, egyszerűen nevetséges...
Ráadásul vicces, hogy ezt 10 évesen gondoltad, mikor még te is voltál, és a szüleid épp pazarolták rád a rengeteg ételt, energiát, időt és pénzt.
Ha van valaki, aki feleslegesen született erre a világra, az ne haragudj meg, de elsősorban te vagy. A kistesódat meg sajnálom, hogy egy megkeseredett gyerekgyűlölő lelki zsákutcával kell együtt élnie, kitartást neki.
Kérdező, neked pedig egy dolgot tudnék tanácsolni. Magasról sz@rd le, amit az anyukád a fejedhez vág. Szerintem meg pont tiszteletreméltó, hogy többek között az arravaló tekintettel nem akarsz, nehogy a gyerekednek rossz legyen. Az anyukád a saját tulajdonságával vádol téged, és pont azért, mert nem kapja meg, amit szeretne.
Te pedig éld a saját életed úgy, ahogy szeretnéd, és ne engedd, hogy más beleszóljon. :) Még az anyukád sem teheti meg ezt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!