Miért hiszi azt édesanyám, hogy vele szemben igazságtalanság, ha nem akarok gyereket?

Anyudnak meg kell értenie hogy nem neki szülsz hanem magadnak és bizony ha te úgy látod hogy nem akarsz akkor azt neki el kell fogadnia. Egyébként meg ehet hogy 3 év múlva már lesz gyerekedre, soha ne mondd azt hogy nem akarsz, mert egyrészt ahogyan idősödsz hormonjaid is úgy fognak tombolni hogy szaporodási ösztönből fogsz akarni gyereket. Ez ilyen.

Én sem akartam gyereket 32 évesen mégis anya lettem, elkezdtük tervezni tehát akartuk és mai napig örülök hogy anya lehettem és lehetek is. Nem mondom azt hogy nem akarok még egy gyereket, de egyenlőre nem tervezünk kis tesót.

Semmiképp sem akarsz gyereket, még örökbefogadni sem?

Azért lásd be, hogy nem lehet könnyű elfogadni hogy nem lenne unokám főleg ha csak egy lányom lenne...De nem ismerem a részleteket. Viszont neki is meg kellene értenie hogy a te életed és te döntöd el. Attól hogy megsértődik nem lesz jobb.

az is eleg irracionalisan hangzik, hogy valaki igy kategorikusan kijrlenti, hogy nem akat gyereket, foleg egy olyan ember szamara, akinek mar vam, pl az edesanyad.

Nrm tudom hany eves vagy, de lehet meg meggondolog magad.

Ettol fuggetlenul biztos rosszul esik neki, gondolom szeretne unokat, es ezert szamara nehez elfogadni. Ugyanugy ahogy gondolom te sem orulsz annak, hogy nem tudja tiszteletben tartani a dontesed.

Ha valoban igy lesz, elobb-utobb kenytelen lesz beletorodni, de nem biztos, hogy menni fog neki, embere valogatja.

Te jobban ismered ismered, szerinted menni fog neki?

önzőség.

enyémek is ezt tolják, hogy jaj akkor nem lesz unoka. hát nem.

Sok helyen azt gondolják, hogy ez a felnőtt gyermek kötelessége a szülője felé, hogy ad neki egy unokát. Ez a nagymamáknak jó főleg, mert ők nagyon vágynak rá.

Anyukád meg úgy van vele, hogy nem igazság, hogy mindenkinek van unokája, csak neki nincs.

Óóóó nagyon egyszerű ez. Soha nem szabad ilyet mondani, hogy nem akarsz gyereket, mert onnantól te vagy a világ szemete. Szóval mikor kérdezik, hogy na mikor jön a babuci, akkor könnyeden mosolyogva válaszolj, hogy majd. Ennek végtelen variációi vannak, mindenféle szituációhoz hozzá lehet igazítani.

Majd ha megfelelőek lesznek a körülmények.

Majd ha úgy érezzük, hogy itt az idő.

Majd ha meglesz a ház.

Majd ha jönni akar akkor jön.

Majd ha....................stb.

Na, erre a kerdesre aztan erdemes volt valaszolni.

Jott valami lepontozos elmebeteg, hiaba adtunk normalis valaszt...mar amennyire egy ilyen kerdesre lehet.

Szerintem toroltetni kene a pi...csaba az ilyen kerdesekez, mert erre nincs igazabol jo vagy rossza hasznos v nem hasznos valasz.

De igy ertekmetken az egesz....megis honnana fenebol tudjuk mi, hogy miert hiszi azt a kerdezo anyja? Az o anyja neki kene ismernie...nyilvanvaloan barmit mondunk nem kesz jo.

Ha te tényleg úgy érzed, hogy gyerek nélkül teljes az életed, akkor ezt anyudnak mihamarabb rezignáltan föl kell fognia. Az biztos, hogy nem lesz könnyű, mert megfosztod attól az élménytől, hogy nagymama lehessen, de az idő, majd segít neki.

Amúgy szerintem nem bűn, ha valaki nem akar gyereket. De szerintem az ember ne döntsön elhamarkodottan, mert még nagyon megbánhatja. Ha téged hosszú évek során foglalkoztatott ez az eldöntendő kérdés és alapos átgondolás után 101.-jére is úgy érzed, hogy te nem akarsz gyereket, akkor valószínűleg jól döntöttél. Csak tudod, vannak nők akik a kezdetekben hirtelen döntöttek úgy, hogy nem akarnak gyereket végül eltelt 10-20 év, és rájöttek, hogy nekik mégis kell, de már túl idősek és ezt az álmukat nem tudják megvalósítani. Az sem gyakori, hogy valaki kezdetektől úgy érezte, hogy ő sose akar gyereket, de végül rátalált élete értelmére és végül rájött, hogy vele szívesen alapítana családot.

Én anyaként nem azért aggódnék elsősorban, hogy nem lesz unokám, hanem attól félnék, hogy valamelyik gyerekem elhamarkodottan döntene és ez az egész életét megpecsételheti, amit végül meg is bánhat a későjövőben.

Nem önzőség, de a anyukád annak érzi, mert számára a te életed az ő élete is némileg.

Testvéred nincs? Az nem volt önzőség a részükről, hogy ettől megfosztottak? Lehet persze, hogy jó okuk volt rá, de lehet neked is jó okod, amiért nem vállalsz gyermeket.

Ha az én lányaim mondanák, hogy sose akarnak szülni, nyilván szomorú lennék, de főleg aggódnék, nehogy túl későn jöjjenek rá, hogy mégis hiányzik a gyermek az életükből.