Édesanyám dühös rám és önzőnek tart amiért nem szeretnék gyereket. Szerintetek igaza van?
Az igazat megvallva sosem szerettem a gyerekeket, illetve nem is igazán arról van szó, hogy nem szerettem, csak nem nagyon tudok velük kapcsolatot teremteni. Úgy gondolom nem rendelkezem olyan személyiséggel, kellő türelemmel ahhoz, hogy gyermeket szüljek és neveljek. Annyi történetet hallani szülőkről akik teljesen alkalmatlannak bizonyultak ehhez a feladathoz, akár személyiségükből akár életvitelükből kifolyólag. Példának okáért, nem tudtak elég szeretetet adni a gyermeküknek, nevelési elveikkel olyan felnőttekké nevelték gyermekeiket hogy azokból "rossz", vagy egyszerűen csak boldogtalan emberek lettek. Én ezt a hibát semmiképp nem szeretném elkövetni. Pont ezért, mivel tisztában vagyok a személyiségemmel, a képességeimmel, azzal, hogy számomra a tanulmányaim, a munkám fontosabbak mint a családalapítás én nem szeretnék gyermeket. Most fogok doktorálni neurobiológia-humánbiológia szakon, de még ezután jön majd a neheze dolognak, hogy rendes karriert tudjak felépíteni.
A szüleim látni szerettek volna, én is őket, és most végre adódott alkalom, úgy hogy mindenkinek megfelelő legyen. Hazajöttem pár napra, már alig vártam, hogy lássam őket, aztán ez a lelkesedés gyorsan eltűnt, és felváltotta a döbbenet és az értetlenség amikor ebéd után édesanyám azt mondta, hogy nagyon jó, hogy ennyi mindent tudok de most már igazán gondolkodhatnék a családalapításon is, mert már így is késésben vagyok. Én erre mondtam, hogy nálam ez egyáltalán nincs tervben, és valószínűleg a jövőben sem lesz. Teljesen kiborult, hogy hogy gondolom,hogy lehetek ilyen önző mindenkinek kell gyerek, és különben is ő szeretne már nagymama lenni. És ha annak idején ő is így gondolkodott volna ahogyan én akkor én most itt sem lennék. Őszintén..köpni nyelni nem tudtam. És azóta is csak ezen gondolkodom, hogy vajon tényleg ennyire rossz dolgot teszek azzal ha nem vállalok gyereket? Tényleg egy szörnyű, önző ember vagyok?
válasza:Szögezzük le. 26 évesen az ember még egyáltalán nincs kifutva az időből, és az emberek szinte egyik napról a másikra meg tudnak változni, ha valami fordulóponthoz ér az életük. Tehát azt, hogy neked sosem lesz gyereked nem lehet még leszögezni, hiszen bármit hozhat az élet.
Azok viszont akik azt gondolják, hogy önző vagy hallottak e arról, hogy a gyerek idővel leválik a szülőről? Esetleg arról, hogy néha még az se kell, hogy valaki rossz szülő legyen, hogy a gyereke nagy ívbe lefossa? Nem azért szülsz gyereket, hogy az életed végéig csünghess a nyakán, vagy ha igen, akkor az már inkább az önzés kategória, hiszen csak a célból csináltad, hogy öregen ne legyél egyedül. Ehhez képest az, hogy saját döntésből úgy döntesz, hogy nem teszed tönkre a saját és a gyereked életét, mert nem érzed magad szülőnek alkalmasnak szinte felér egy nemes cselekedettel. És ezt nem iróniából mondom.
Kérdező! Ha nincs testvéred, akkor gondolom attól félnek a szüleid, hogy kihal a család, nincs aki tovább vinné az emléküket, stb... valljuk be, ez igazán nagy terhet ró rád, de annak sincs értelme, ha mások kedvéért csinálsz valami olyat, amit a hátad közepére se kívánsz, mert abból jó sosem sülhet ki, pláne, ha ilyen nagy felelősséggel járó dolog forog szóban, mint egy gyerek. Röviden, és tömören: nem vagy önző.
válasza: válasza:Ha soha nem mondhatod, hogy soha, akkor azt sem mondhatod, hogy soha nem fogod megbánni, hogy gyereket vállaltál.
Az, hogy valaki nem születik meg, akkor nem létezik, egy zseniális következtetés, de itt el is akad. Mi következik ebből? Hogy akkor neked vissza kell fizetned az életedet egy babával?
Ha anyád nem szül meg, nem születsz meg... vagyis?
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek aki időt szakított a kérdésem, problémám elolvasására és megválaszolására. Kicsit megnyugtat a tudat, hogy vannak akik velem értenek egyet, illetve nem küldenek el melegebb égtájakra.
Én tényleg szeretem a szüleimet, de ez most nagyon kellemetlen. Ráadásul édesanyám viselkedéséből, kifakadásából én azt a következtetést vontam le, hogy akkor neki tulajdonképpen semmit sem számít amit eddig elértem, neki csak ez az egy dolog számít. Ebből következik, hogy én valószínűleg egy csalódás vagyok számára. Érdekes, hogy eddig ezt nem tudatta velem. :/ Testvérem nincsen, csak háromtagú a családunk. Édesanyám, édesapám aki egyébként támogat, és elfogadja a döntéseimet, illetve én.
Őszintén nem tudom ilyen helyzetben mit lehetne tenni. Holnap azt hiszem leülök beszélni édesanyámmal erről. Bár még mindig kicsit meg vagyok illetődve..illetve nem is tudom mi erre a jó szó.:/
válasza:
válasza:Sok szülő annyira erőlteti ezt a gyerek témát,de soha nem értettem miért! Egyáltalán a mai világba gyereket vállalni,kicsit őrültség! Ne csak a mába gondolkozzunk,lássunk előre is, mi lesz itt 15-20 év múlva? Minden,csak jó nem!
Épp elég a meglévő gyerekekért aggódni,nem még egy unokáért is!
Tudom nem én fogok dönteni,de én meg azt mondom a 3 gyerekemnek,hogy nem kell unoka!Minek?Mire? Nyomorogni?
Mind a 3 elmúlt jócskán 20 éves,nincs nekik,de ezt egy percig sem bánom!
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!