Szerintetek túlzott szigor az a szüleim részéről, hogy 22 éves létemre nem engedik, hogy a barátom néha napján nálunk aludjon?

Valóban hazudnék ha azt mondanám,hogy rossz szülők lennének. Igazából az élet bármely dolgában segítenek, megértenek engem, kivéve ha a nagy betűs szerelemről van szó. Nem sok barátom volt, épp emiatt, de most pár hónapja jelen van az életemben egy olyan illető, akiben megbízok, akire lehet mondani,hogy : " Igen, ő az akit kerestem, vele szeretném a jövőmet felépíteni! " Csak elég kemény munka ezt megvalósítani, ha a családom ilyen felfogással rendelkezik, és megbeszélésről hallani sem akarnak.

Mellesleg szimpatizálják őt, hogy lehetne ne szimpatizálni: szeret, megbecsül, tisztel, nem hazudik, nem csajozik. Ritka egy kincs.