Helyénvaló az, ha részvétet nyilvánítok, ill. egyáltalán elmehetek erre a temetésre?
A volt férjem előző házasságából született fia egy tragikus balesetben váratlanul elhunyt.
Azóta folyamatosan azon kattog az agyam, hogy felhívjam-e őt, hogy részvétet nyilvánítsak.
Illetve a volt anyósomat, apósomat is felhívnám, mondanék néhány jó szót.
A temetésre is szivem szerint elmennék, de valahogy bizonytalan vagyok, hogy helyénvaló lenne-e.
Ott lesz a volt férjem első felesége, a volt férjem, valószínűleg az jelenlegi felesége is...
Ill. ha el is megyek, hogy nyilvánítsak részvétet? A volt férjemből sem tudom, milyen reakciót váltana ki. Az első feleség sem gondolom, hogy épp engem akarna látni.
Mit tegyek?
válasza:Én a 6-ossal értek egyet, annyi változtatással, hogyha kaptál gyászjelentést, akkor menj el, ha nem kaptál, akkor ne!
Különösen emiatt " Az első feleség sem gondolom, hogy épp engem akarna látni."
Nos, ha miattad váltak el anno, akkor semmi keresnivalód nincs ott.
válasza:Legfőbb kérdés, mennyire állt közel hozzád a fiú?
Ha te is részt vettél a nevelésében, és szeretted is, akkor semmi nem állítana meg, hogy elmenjek a temetésére. Természetesen nem a mostani hozzátartozók mellé állva, hanem - mint ahogy te is írtad -, elvegyülve a többi résztvevő között.
válasza: válasza:Én nem mennék el, hacsak nem voltam jó viszonyban a fiúval. De ha nem álltunk túl közel egymáshoz, akkor minek menjek el? Állni a tömegben 2 órát és bámulni a síró rokonokat meg a koporsót, hallgatni a jajgatást meg a Máté Péter dalokat?
Ha valakit meg akarok tisztelni, virágot vinni a sírjára, akkor inkább megteszem egy másik alkalommal, egyedül, szertartás nélkül. Meggyászolni meg úgyis csak magamban tudom.
Ettől függetlenül, ha te nagyon szeretnél elmenni, nem hinném, hogy ne lehetne ott helyed. A volt feleséget gondolom a jelenlegi (tehát harmadik?) feleség sem érdekli, elég neki a fiát gyászolni, nem hinném, hogy abból csinálna bárki hisztit, hogy te is elmentél. Gondolom a volt férjével (vagyis volt férjetekkel) sem fog ott összeveszni.
Az, hogy mondanál néhány jó szót... hát, kedves gondolat, de én inkább nem tenném. Én legalábbis senki halálakor nem szerettem hallgatni az ilyen "jó" szavakat. Őszinte részvétem, annyira tragikus, olyan borzasztó, ha bármiben segíthetek, csak szólj, ha beszélgetni akarsz, csak szólj, nagyon sajnálom, stb, stb... ezek nem segítenek egy gyászolónak, ellenben 150x meghallgatni mindenkitől és közben nem kiborulni elég megterhelő. Személyesen a temetésen pedig kifejezetten nyomasztó, mikor 60 távoli rokon és ismerős áll sorba, hogy puszit adjanak meg sajnálkozzanak.
A részvétnyilvánítás oké, de inkább ne feszegesd ennél jobban a témát.
válasza:Anyósom és köztem mindig is jó volt a kapcsolat, mindketten közel egyforma személyiségek vagyunk.
A fiút igazán szerettem, kiskorában sokszor volt nálunk. Egy picit a sajátomnak is éreztem, épp akkoriban szerettem volna én is saját gyermeket, de sajnos nem estem teherbe.
A volt feleség természetesen nem lehetett a legjobb barátnőm, de törekedtem a lehető legnormálisabb kapcsolat megteremtésére. Néha azonban nehezen értettem a felfogását, pl. sokszor akadályozta, vagy nehezitette meg a férjem helyzetét, ill. azt éreztem, versenyezni akar velem a gyerekéért. Ha én ruhát vagy cipőt vettem, ő is azt vett, csak egy picit drágábbat, vagy épp igaz ez a játékokat illetően is. Ezekért a dolgokért sosem vontam őt felelősségre, nem szóltam semmit. Egyszer azonban azt mondta, hogy "ne felejtsem el, hogy ez a gyerek az ő hasában volt, és nem az enyémben". Akkoriban, a sok eredménytelen próbálkozás után, ettől naon padlót fogtam, de inkább lenyeltem a sértést, úgy láttam nincs értelme veszekedni vele.
A válás aránylag könnyen ment, hiszen közös gyermek sem volt, ill. a vagyonelosztás sem okozott súlyosabb veszekedést.
válasza: válasza: válasza: válasza:Én is telefonálnék, és el is mennék a temetésre.
Ott nem mennék oda senkihez, valami kisebb csokrot vagy koszorút küldetnék vagy vinnék.
Aki emiatt csúnyán nézne rád, ezzel foglalkozna vagy jelenetet rendezne az magára vessen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!