Nem elítélendő, ha segít neki elindulni az életben, de én is úgy gondolom, hogy nagyon gáz, ha a szülőnek emiatt nyomorognia kell, és a gyerek ezt nyugodtan végig is nézi.
2017. jún. 4. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
12/27 anonim válasza:
Persze, hogy elítélik, mert irigykednek és önigazolást keresnek. Nekem nincs, én vagyok az áldozat, így nyilván akinek van, az a rosszfiú.
Manapság lakást venni önerőből, úgy hogy az ember nem adósítja el még az unokáit is, piszkosul nehéz. Az ország fele éhbérért dolgozik, közben az ingatlan árak a plafont verdesik. Ehhez még hozzájön a jó öreg magyar "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás. Elítélünk mi mindenkit, aki nem úgy él, ahogy az mi szerintünk helyes.
2017. jún. 4. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
13/27 anonim válasza:
12#
Attól, higy Te lúzer vagy, es így gondolod, meg nem igy van...
2017. jún. 4. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
14/27 anonim válasza:
Szerintem is 12-nek van igaza. A 13. válaszoló pedig egy narancsos birka. Azok hiszik azt, hogy Magyarországon jól boldogulhat bárki, aki tanult. Hát baromira nemcsak ettől függ. Arról nem is beszélve, hogy az átlag magyar diplomás bérért pl egy osztrák még kukásnak / gyári munkásnak sem menne el, miközben az árak szinte ugyanazok. Én éltem ott.
2017. jún. 4. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
15/27 anonim válasza:
Itt Magyarországon igen. Bárhol máshol teljesen normális dolognak számít, csak mi vagyunk ilyen idióták.
2017. jún. 4. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
16/27 anonim válasza:
én nem ítélem el, ha tisztessegen megdolgoztak érte... előbb utóbb úgyis a gyerekeké lesz minden. az más kérdés, hogy a gyerek az ilyen dolgokat mennyire becsüli meg
2017. jún. 4. 19:40
Hasznos számodra ez a válasz?
17/27 Fatal_3rror_ válasza:
Hát remélem hogy mire oda jutok megtehetem majd, hogy veszek a gyerekemnek legalább egy lakást.
Engem például elszomorít, hogy szinte a legtöbb ismerős 8-10 millióért vett pár éve lakást, most meg ott vagyok hogy 15-20-ért találnék hasonlót, azonnal 1,5-2x annyi pénz.
És apám ha nem egy munkanélküli, alkoholista segélyes lett volna 20 éven át havi 30-ért, hanem mondjuk a szakmájában dolgozott volna havi 300-ért, akkor rögtön más szintről indultam volna az életben...
2017. jún. 4. 19:43
Hasznos számodra ez a válasz?
18/27 anonim válasza:
Nem az, ha a szülő megteheti, hogy megvegye ezeket a gyerekének és neki se kelljen nyomorognia ilyen kiadások mellett, miért ne? Én is vennék kocsit meg lakást a gyerekemnek, ha lenne egyáltalán gyerekem, meg telne rá.
Ezt a felfogást meg hagyjuk már, az ilyen emberek nem azért szajkózzák ezt, mert annyira érdekli őket a gyerek jövője, hogy mennyire lesz elkényeztetett meg stb., hanem mert simán csak irigyek.
2017. jún. 4. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
19/27 anonim válasza:
Nem akarok általánosítani, de ismerek ilyet, nem is egyet. Egyikből se lett egy normális ember.
2017. jún. 4. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
20/27 anonim válasza:
23 éves nő vagyok. 18 évesen kaptam autót, 20 évesen lakást. Nem hiszem, hogy semmirekellő lennék. 3 éve dolgozom, van szakmám, nyelvvizsgáim, diplomám. Férjhez mentem, babát szeretnék. Az unokatestvéremnek szintén van lakás, autó, csak 1-2 kategóriával magasabb szintű. 1 évvel idősebb nálam, neki még érettségije sincs, 1 napot nem dolgozott életében. A napjai abból állnak, hogy a városban száguldozik. Szerintem teljesen neveltetés kérdése. Engem a szüleim tisztességesen neveltek, az övék állandóan marták egymást, majd végül elváltak. Az apja sokszor részegen ment haza....
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: