Itthon miért bűn ha a szülők mindent megadnak a gyermeküknek ami tőlük telik, illetve az ha a gyerek el van tartva amíg nincs keresete?
A legkülönfélébb internetes felületeken botlottam már bele hasonló mentalitású megnyílvánulásokba.
Sok esetben találkoztam azzal, hogy tizenéves gyermekeket, kamaszokat szídnak azért, mert a szüleik vettek nekik számítógépet, játékkonzolt, okostelefont, drága ruhadarabot... Jön a szokásos szöveg, hogy anyuci/apuci pénzén könnyű és hasonlók, még akkor is ha nem egybe kapják meg az adott dolgot, hanem az ünnepekre kapott pénzt és zsebpénzt teszik félre. Sokak szemében bűn ezeket elfogadni a gyermeknek. Prdig nem az lenne a normális ha a szülők megadják azt amit tudnak?
Illetve a gyerekek oldaláról is sok esetben ha valamiért ők dolgoztak meg azt igyekeznek dzinte már beteges módon kihangsúlyozni.
Ami még indulatokat vált ki az a 18 évnél idősebb gyermek eltartása még akkor is ha tanuló. Sokan ezen kor fölött úgy gondolják, hogy normális ha a szülő rezsi pénzt követel a gyerekétől és elküldi dolgozni, akár ki is rakja.
A továbbtanulás támogatása terén is elég rosszalló a gangnem. Ha valakit nem vesznrk fel államira azt az emberek többsége a neten, butának, ostobának tartja, nem gobdolja arra méltónak, hogy egyetemen tanuljon, a szülőre pedig rosszalóan néz ha fizeti a gyereke tandíját.
Ha pedig felveszik államira, sokan akkor is elvárják, hogy dolgozzon a gyerek, még akkor is ha a szülő megengedheti, hogy fizesse a kolit, könyveket, bérletet. Aki még se várja el a gyerektől a munkát azt megvetik, leszólják.
Az pedig ha valaki nagyobb értékű ajándékot kap, ház, kocsi stb. Nem lehet más csak egy elkényeztetett, gazdag, semmirekellő.
Ez a mentalitás a neten jön leginkább elő. (Legalábbis személyesen nem találkoztam vele ilyen mértékben.)
Úgy vélem köze van hozzá annak, hogy az átlag életszínvonal nem túl magas, így nagy az irigység. Illetve sokan személyesen is ezt élhették át és ez a normális nekik, de tőlünk nyugatabbra ez a felfogás nagyon ritka.
Nektek mi a véleményetek?
válasza:
válasza:Kérdésed túlzottan általánosított.
Figyelembe kéne venni:
- a szülőket mennyire terheli a 'mindent megadás',
- önként teszi-e gyerekének, vagy a kölök kiköveteli magának,
- van-e hátsó szándék ebben (mindent megkapsz, csak hagyjál békén!),
- mit kér/kap a szülő viszonzásul (segítés a ház körül)?
Minden eshetőséget figyelembe véve a 'mindent megadás' ellenszolgáltatás nélkül, önállótlanságra neveli a gyereket.
.
Nem kivánom és nem is tisztem megvédeni
SandyCat
nevű hozzászólot, ám lepontozóit kérem, nézzék meg, itt a GyK-n mennyi olyan kérdést találnak, aminek lényege: 'hogyan jelenthetném fel névtelenül XY-t?'!
Netán ők az említett kérdezők? - akkor ugyanis érintettség miatt 'jogos' a lepontozás...!
válasza:#21
"Arctalan, noname emberek" közé tartozva, miért kiabálva adod elő magad?
válasza:A 20as válasszal nagyon egyet értek. Azt még hozzátenném, hogy ez nem irigység.
Én életképes vagyok, a sz@rból is tudok várat építeni férjemmel együtt a jég hátán. Ehhez az kellett, hogy nem szoktunk hozzá a kényelmes élethez és képesek vagyunk megbecsülni a legkisebb dolgot is, ami van.
Viszont én idáig azt tapasztaltam, hogy akiknek mindig meg volt mindene, azok később mindent alapvető jognak gondoltak, ha baj történt, akkor nem tudtak megoldani egy nehezebb helyzetet (vajon ha hirtelen elszegényedne a szülő, akkor az addig kényelemben élt gyermek mit tenne?), stb.
A gyerekeket nem kényelemre kell nevelni, hanem az életre. Úgyhogy nem hiszem, hogy akik ez mellett vannak, azok irigyek. Én sem vagyok az. De nem vezet jóra az, ha egy gyerek mindent megkap, és nem tanul meg küzdeni vagy várni valamire.
#24 Az, hogy mindent megkap nem jelenti azt, hogy ne küzdene, tanulna valamiért. Azt sem jelenti, hogy el lenne kényeztetve.
Én pl. amit szerettem volna mindig megkaptam, szinte soha sem azonnal, de még is meglett. A nevelés miatt tudtam, hogy mi az ami belefér és mi az ami nem, tehát nem is kértem soha kirívóan drága dolgot az anyagi helyzetünkhöz képest.
Zsebpénzt is mindig kaptam, meg is tanultam spórolni, abból fedezni a kiadást.
Amúgy nagyon sokan félreértik a kérdést. Itt nem arról van szó, hogy vegyünk meg minden drága dolgot a gyereknek és tartsuk el. Az a lényeg, hogy sokak szemében miért bűn az, hogy tizenévesen (aki már tudna dolgozni diákmunkán) kap bármilyen ajándékot a szülőktől, akár egy pl. cipőt. Mert ezzel is összefutottam már.
A kirívóbb eset pedig az, hogy a munkaképtelen (15 év alatti) gyerekek esetében is leszólják a szülőt és a gyereket is, bár ebben az esetben a drágább dolgokért szokták csak...
Egyébként az, hogy valaki kap egy lakást, megint nem azt jelenti, hogy semmiért nem kell megküzdenie. Ez csak egy indító, ha megtehetem, miért ne vegyek egyet a gyereknek, vagy ha több van az egyiket miért nevadhatnám neki. Legalább fiatalon nem fogja a bére nagyrészét felemészteni az albérlet. Viszont simán lehet, hogy a gyereknek ez csak a kezdet, küzdhet ő azért, hogy fel tudja újítani azt az ingatlant, vagy akár azért is, hogy egy válalkozást felépítsen stb. Viszont legalább már az önálló élete kezdetén van egy biztos pontja. Ennél jobb ajándék szerintem nem sok van. Aki ezt megtehetné komolyabb lemondás nélkül, de nem teszi meg a gyerekének az rossz szülő. (A gyengébbek kedvéért: Kiemelem, az aki lemondás nélkül megteheti, nem azt írom, hogy hitelre vegyen a gyereknek házat vagy minden megtakarítását erre költse.)
válasza:Attól mert egy gyerek/fiatal felnőtt kap segítséget az elindulásban(akár ház,akár autó), attól még nem lesz feltétlenül életképtelen és elkényeztetett.
Az életre nevelés és az anyagi segítség nem zárja ki egymást..
Igen, vannak akik tényleg totál életképtelenek és a szülők nélkül felnőttként sem tudnának boldogulni.
De nem mindenki ilyen.
Pl egyik barátnőm szülei nagyon gazdagok, ha leírnám az apukája nevét, mindenki tudná kiről beszélek. Szóval tényleg milliárdosok, és ez már évtizedek óta így van,szóval nem újgazdagok.
A barátnőm sosem volt elkényeztetve, aki nem ismeri a hátterét, az soha nem mondaná meg, hogy mennyi pénzük van.Mindig tök egyszerűen öltözödött, a telefonja is évekig sima nyomógombos volt, pedig már akkor bejöttek az érintősök..Most is egy több éves telefonja van és tényleg más téren sem volt elkényeztetve,ugyanúgy volt nevelve, ugyanolyan 'egyszerűen' élt, mint a többi korabeli..
Nyilván azóta már felnőttünk, és igen van saját háza, segítettek neki a szülei az elindulásban.De ettől függetlenül keményen tanult,hogy bekerüljön az egyetemre állami szakra és ott is helyt állt..Sok mindent csakis magának köszönhet,egyáltalán nem mondanám életképtelennek, igenis megállja bárhol a helyét.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!