Mi számít túlféltésnek?

Szerintem az a túlféltés amit a mamám csinál. Kiborul ha nyaralni megyünk, főleg ha külföldre(környező országok pl Plitvicei tavak) főleg ha az egész család. Kiborul ha kiejtem a számon azt hogy szeretnék Rómába eljutni. Nehogy menjek terrorizmus stb balesezek jaj mi lesz . A Balaton még beleférhet mert még sem külföld de jaj le ne égjek bele ne fulladjak. Fél ha elkésünk a vasárnapi látogatásról 5 km re lakunk. De amúgy ezt nem erőszakosan, hanem szerethetőn csinálja és látszik komolyan gondolja. Minket nyaralás szempontjából, utazás és igazából semmilyen szempontból nem befolyásol. Leépítjük hogy itthon is lehet baj stb akkor ki se lépjünk a házból? Ő meg a következő kirándulásig megpróbálja visszafogni magát.

A kaja készítés normális dolog.

Ez sztem nem túlféltés, hanem gondoskodás, szeretet (vagy max. elkényeztetés). A túlféltés olyan, amikor a szülő rákényszerít olyat a gyerekre, amit ő már nem akar, csak azért, mert fél. Hogy nem engedi el suli után sehova, mert jaj, mi lesz, ha szóba áll egy vadidegennel, vagy a többi srác biztos rosszba viszi, és csak az a jó, ha suli után rögtön hazamegy és otthon gubbaszt. Hogy megy vele osztálykirándulásra, hogy figyelhesse, vagy ha ő nem mehet, akkor a gyerek sem. Hogyha asztmás, allergiás a gyerek, akkor sehova nem mehet, semmit nem kóstolhat, mert mi van, ha allergiás lesz vmire.

(Pl. anyám klasszikusan túlféltő szülő volt... osztálykiránduláson voltunk, hívogatott félóránként este 8tól... utána elromlott a mobilom, és amikor nem tudtam a következő hívást felvenni, akkor lementek kocsival, és hazahoztak, mert ő úgy nem tud nyugodtan aludni).