Húsvétkor nyuszit vesz a gyereknek, majd megöli és megeteti vele. Mi van a szülőkkel?
Egyre több ilyen történetet tudok a közeli ismerettségi körömben is, ahol a szülők a kis gyerekeknek húsvétra nyulat hoztak, a gyerekek örültek neki nagyon.Majd pár nappal később azt hazudják a gyereknek,hogy eltűnt a nyúl vagy ilyenek, közben meg épp azt ebédelik.De sokszor meg is mondják a szülők,hogy mi lett vele.
Az ilyennek mi értelme van?
Bár szeretem az állatokat, de nem vagyok annyira radikális állatvédő, eszek húst,bőr cuccaim is vannak stb..Szóval nem ez a része háborít fel, hanem az, hogy miért kell ezt tenni a gyerekkel? Megszereti az állatot, erre szó nélkül megölik és megeszik? Minek visznek egyáltalán haza ilyenkor nyulat, ha nem akarják megtartani házikedvencként?Minek kell akkor a gyerekek közé vinni?
Van olyan ismerősöm,aki már rég felnőtt, de a mai napig emlékszik erre, és még mindig nem érti ő sem,hogy a szülei ezt hogy tehették.
Van itt olyan aki ezt szokta csinálni húsvétkor ?Kérlek valaki magyarázza már el,hogy ez miért jó.
Ha valaki nyulat akar enni,akkor vagy vegye meg félkészen,vagy úgy intézze a dolgot,hogy a gyerekei ne tudjanak hozzá kötődni, kimaradjanak ebből.
Ha meg annyira nyulat akar adni húsvétkor a gyerkőcöknek, akkor keressen fel egy hobbitenyésztőt és annak tudatában vegye meg,hogy akár 10 évig is velük lehet a nyuszi, ugyanolyan felelősség mint a kutya vagy a macska tartása.
válasza:#42
Ott a baki, hogy háziállatként adják elő a gyerekeknek húsvétkor. Nem kellene.
Eleve úgy kell bemutatni a nyulat, mint haszonállatot. A disznót meg a kacsát sem siratjuk meg. Pedig azok is tudnak "cukik" lenni.
válasza:#52 Én a disznót meg a kacsát is megsiratom. Mikor nagyim régen élő csirkét kapott rendszeresen, mindig eltutujgattam egy-két napig, babusgattam meg minden, és kegyetlen volt, hogy megöltük - pedig tökéletesen tisztában voltam vele, hogy miért kaptuk, szóval nem arról van szó, hogy ne mondták volna el.
Gyerekként elvittek disznóvágásra, akkoriban még nem euszabvány szerint. Végigbőgtem az egészet, borzasztóan sajnáltam a cocát, a család meg röhögött, hogy húzzam meg a fülét-farkát, mert szerencsét hoz, és nem értették, miért vagyok kiborulva.
Természetesen gyerekként is tisztában voltam azzal, hogy mi a haszonállat, és a csirkehús sem a boltban terem, de más tudni, mint testközelből átélni. Szerintem ha a szomszéd levágná a nyulat, amit a múltkor megsimogattam, és nekünk adná a húst, ugyanúgy megkönnyezném, mint anno 8 évesen, hiába tudom felnőtt fejjel, hogy pont ezért tartja őket. :)
Szóval ha a gyerek állatszerető (ha városi, akkor meg aztán pláne), akkor nem feltétlenül jó felvértezés az, hogy megtanítod neki, hogy mi a haszonállat.
Igen,óriási különbség van közte,hogy hogyan adják elő a szülők a dolgot.
Ha alapból közölve van a gyerekkel,hogy mi lesz a nyuszival és hogy meddig lesz náluk,akkor még azt mondom oké, bár nekem valószínű akkor sem lenne szívem ezt tenni.
De a kérdésem arra irányul,amikor hazaviszik a nyulat a gyereknek, nem mondanak semmit neki , hanem egyszer csak arra ér haza a gyerek a suliból vagy az oviból,hogy a nyúl sehol.Vagy megmondják neki,hogy ő lesz az ebéd,vagy kitalálnak valami kamut, de ugyanúgy feltáltalják.. Ez az amit nem értek, szerintem nagyon nagy kegyetlenség így átverni a gyerekünket.
Aki látott már gyereket,az tudja,hogy a legtöbbjük imádja az állatokat, beszélnek hozzájuk, legjobb barátjuknak tartják, kötődnek hozzájuk. Milyen érzés lehet nekik,hogy megölték a kis kedvencét amíg nem volt otthon? Ez tényleg nem különbözik attól, mintha a kutyával vagy a macskával csinálnánk ezt.
válasza: válasza:#54
Alapból nyulat venni a gyereknek húsvétra egy tipikus proli dolog (most a proli itt nem munkásembert jelent, hanem a viselkedésformát jelöli, anyagi helyzettől függetlenül), aztán utána megenni a gyerek nyulát még prolibb.
Nálunk ilyen sosem volt. Nyúl volt egész évben, és mivel szapora állat, sokat meg is ettünk belőle. De sosem kezeltük kutya-macska szinten, már eleve el volt magyarázva - már akkor 8 évesen - hogy azért van, hogy megegyük. Egyedüli kivételt egy nagy fehér baknyúl jelentette, ami más célokra volt. Na, azt meg is kedveltük, mert sokáig volt "megtartva", máig ha a nyúl szót hallom az a nyúl ugrik be (még neve is volt).
Ugyanígy a tyúkokat is megkedveltük amik nem levágás céljából voltak. Ami azért volt, azt úgy kezeltük. De a barna "tojás-hibid" tyúkok között azért volt pár jópofa ami emlékezetes maradt, és azok nem is egy évig éltek.
Egyetlen madár volt amit viszont nagyon kedveltem és sajnátam mikor elpusztult és az egy kicsi, zöldes tollú kakas volt kiskoromban.
Szóval meg lehet kedvelni a haszonállatokat is, még a keménységéről híres dédapámnak is volt egy kocája amit nem volt képes levágni, el is ment hazulról mikor azt levágták. Igaz a történetek szerint nagyon jópofa disznó volt, de sajnos enni kellett a családnak, és télen leginkáb a disznóból készült dolgokat ették.
De van rokonunk aki disznótenyésztő. Ránézésre tudja melyik disznó melyik. Szeret velük foglalkozni, ez az élete kb. 50 éve ezt csinálja. Szerintem valahol szereti is őket. De ettől még eladja és levágja őket, mikor itt az idő.
Szóval elítélendő mikor a kérdésben szereplő dolgot csinálják, de erős "facepalm" az is mikor a lakótelepiek közül a prolibbak "jaaaaj szegény nyusziiikaaaa, a gonosz falusiak levágják" okoskodása után leülnek és esznek egy kis borjúhúst. (De az a "boltból van" ezért az "nem ér" sokuk szerint) Tipikus képmutató nyavalygás. Pedig a mészárszék sokkal brutálisabb, mint egy falusi csirkevágás.
Bár lehet csak én vagyok "nagyon vidéki". (Bár inkább hibrid, mert városban éltem, de nagyszülők és a rokonság faluban, és így a legtöbb nyarat én is)
válasza:55-ösnek:
Úgy látom van némi előítéleted a lakótelepiekkel szemben.
Ezt jól lenne levetni...
Én szerintem a kutya is arra való; hogy nyájat őrizzen, vagy vakot vezessen, stb...
De bármilyen állatot házikedvencként tartani értelmetlen.
Abból csak azt tanulja meg a gyerek, hogy kell EMBERGYŰLŐLŐ viselkedés mellett magát jó embernek kikiáltani. (Azaz hogy kell igazi modern állatvédőnek lenni.)
Arra pedig, hogy a gyerek babusgassa, plüss állat való, nem élő.
válasza:"Ezt jól lenne levetni... "
Elnézést, azt akartam írni:
Ezt jó lenne levetni...
válasza: válasza:"Miért lesz valaki attól embergyűlölő, mert van háziállata???"
Azt NEM állítom, KIVÉTEL NÉLKÜL mindenki embergyűlölő lenne, Akinek van kutyája.
Csak azt, hogy a TÖBBSÉG az.
De ha egy kisgyerek kap egy háziállatot, könnyen követi a többség mintáját, mivel még formálódóban van a személyisége. Persze ez még közel sem jelenti azt, hogy minden állatot kapó gyerek ilyen lesz. (Hiszen az sok mindenen múlik, magán a gyereken is, a szülői nevelésen is, stb...)
CSAK azt állítom, HA befolyásolja a gyerek magatartását, AKKOR ebbe az irányba befolyásolja.
válasza:"Azt NEM állítom, KIVÉTEL NÉLKÜL mindenki embergyűlölő lenne, Akinek van kutyája.
Csak azt, hogy a TÖBBSÉG az. "
Szerintem nincs összefüggés. Rám igaz, de elöbb volt kutyám, mint hogy embergyülölö legyek. És a vélem´nyem szerint kutya nélkül is ide vezetett volna az út, amennyi ratyi emberrel volt dolgom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!