Húsvétkor nyuszit vesz a gyereknek, majd megöli és megeteti vele. Mi van a szülőkkel?
Egyre több ilyen történetet tudok a közeli ismerettségi körömben is, ahol a szülők a kis gyerekeknek húsvétra nyulat hoztak, a gyerekek örültek neki nagyon.Majd pár nappal később azt hazudják a gyereknek,hogy eltűnt a nyúl vagy ilyenek, közben meg épp azt ebédelik.De sokszor meg is mondják a szülők,hogy mi lett vele.
Az ilyennek mi értelme van?
Bár szeretem az állatokat, de nem vagyok annyira radikális állatvédő, eszek húst,bőr cuccaim is vannak stb..Szóval nem ez a része háborít fel, hanem az, hogy miért kell ezt tenni a gyerekkel? Megszereti az állatot, erre szó nélkül megölik és megeszik? Minek visznek egyáltalán haza ilyenkor nyulat, ha nem akarják megtartani házikedvencként?Minek kell akkor a gyerekek közé vinni?
Van olyan ismerősöm,aki már rég felnőtt, de a mai napig emlékszik erre, és még mindig nem érti ő sem,hogy a szülei ezt hogy tehették.
Van itt olyan aki ezt szokta csinálni húsvétkor ?Kérlek valaki magyarázza már el,hogy ez miért jó.
Ha valaki nyulat akar enni,akkor vagy vegye meg félkészen,vagy úgy intézze a dolgot,hogy a gyerekei ne tudjanak hozzá kötődni, kimaradjanak ebből.
Ha meg annyira nyulat akar adni húsvétkor a gyerkőcöknek, akkor keressen fel egy hobbitenyésztőt és annak tudatában vegye meg,hogy akár 10 évig is velük lehet a nyuszi, ugyanolyan felelősség mint a kutya vagy a macska tartása.
De sok paraszt van itt... Nem értitek a lényeget. Nem a nyúlevéssel van a gond. Nem tudom ti mit szólnátok, ha a kutyátokat vagy a macskátokat tálalnák föl nektek. Mert ez ugyan az. A házikedvencét szereti az ember, kötődik hozzá, ha elpusztul megsiratja.
Én is eszek néha nyulat. Nem szeretem különösebben, de van aki el tudja úgy készíteni, hogy szívesen megeszem. Viszont az is tuti, hogy ha valaki a törpe nyuszimat akarná bántani, előbb kaparnám ki a szemét, mint hogy hozzáérhetne.
Egyébként meg simán el lehet ezt különíteni. Egyik barátnőm apja nyulakat tart, és bizony ők előbb utóbb kajaként végzik. De mindenki úgy is viszonyul hozzájuk. Haszonállatként, nem háziállatként. Néha talán megsimogatják őket, de nem kötődnek hozzájuk.
"plusz falusi család, ahol természetes, hogy az állatokat egy idő után megeszik."
Igazad van, én is mindig megettem a kutyáimat. Meg nagypapáim galambjait meg méheit is. Receptet írjak?
Ezért kell törpenyulat venni, mert azt nem tudod úgy felhízlalni, hogy értelme legyen levágni.
De viccet félretéve:
Igazából engem sokkal jobban aggaszt az, ahogy bánnak egyesek (gyerek, felnőtt) az ilyen ideiglenes nyuszikkal. Alapból sokan nem alakítanak ki megfelelő körülményeket a szerencsétlennek, amelyik jó ha túléli a gyerek terrorizálását.
A nyúl hasznonállat, eleve úgy kell kezeltetni a gyerekekkel is.
Nálunk is voltak nyulak, meg is ettük őket, ha úgy alakult. Ahogy a csirkét is. Pedig azok is "cukik" voltak csibekorukban...
Lehet "gonoszság"-nak fogjátok páran tartani, de mi így álltunk hozzá mindig is. Háziállat a kutya, macska, papagáj, haszonállat a nyúl, csirke stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!