Elkényeztetett lennék? Ti mit gondoltok egy ilyen emberről?

22 éves vagyok. Most diplomáztam német szakon, viszont merem állítani, hogy nem tudok németül. Úgy rugdostak át a záróvizsgán (és végig az egész egyetem alatt). Persze anyáék végtelenül büszkék rám, hogy megcsináltam. Első generációs diplomás vagyok a családomban, szóval érthető ha úgy fogják ezt fel, hogy "ember lett a gyerekből". A diploma óta részmunkaidős állásom van (amihez elég lenne egy érettségi is), plusz elkezdtem angoltanárhoz járni, mert abból még nincs nyelvvizsgám. Szüleim azt mondják, hogy ennyi elég is elfoglaltságnak a számomra, az a lényeg szerintük, hogy megkeressem az angolra a pénzt, hogy azt ne nekik kelljen fizetni. Valahogy olyan semmirekellőnek érzem magam emiatt. Viszont valahol meg nem bánom, mert így gyakorlatilag semmi dolgom nincs. (A munkahelyem is olyan, hogy nem kell csinálni semmit, gyakorlatilag azért fizetnek, mert nem otthon alszom, hanem ott.) Egyébként nem tudom mit szeretnék csinálni, nem tudom mi érdekelne. Már van egy lakásom, szóval ha annyit keresek majd, hogy el tudjam tartani magam, akkor beköltözök oda. De egyenlőre anyáék azt szeretnék, ha otthon laknék velük (más lehetőség nincs is, mert kb. 40-50 ezret keresek), nem vagyok teher nekik, örülnek, hogy velük vagyok, és hogy nem kell már taníttatni.