Ezért leértékelődne a szemedben a gyereked?

Párod tegyen eszperanto nyelvből nyelvvizsgát (ha elfogadják).

Édesanyádra pedig ne hallgass, illetve ne akarj neki megfelelni, teljesen más társadalmi viszonyok közt élt ő, amikor ha valaki egy munkahelyen elkezdett dolgozni, egy életen át ottmaradt, stb...

Sokan kénytelenek diplomával ilyen munkákat vállalni, sajnos. :-(

Néhol lehet olvasni, hogy külföldön diplomásként mosogatnak egyesek, stb...

Nincs diplomája, ha nincs nyelvvizsgaja, ez ilyen egyszerű. Ha valaki kepes egyetemet vagy főiskolát elvegezni, akkor egy nyelvvizsga nem kellene hogy akadály Legyen. Pláne, hogy pár éve még akár lovari nyelvet is elfogadtak, ami max pár hét tanulás.

Nem, nem ertekelodne le a gyerekem, csak nagyon csalódott lennék, hogy nem hozza ki magából a maximumot. Ha ott nincs munka, akkor költözni kell.

1. Szükség esetén RÖVID IDEIG elmegy az ilyen munkahely, de erre "átállni" szerintem nagy butaság lenne. Annyiban igaza van anyukádnak, hogy mivel a diplomád használhatatlan, munkapiaci szempontból csak érettségid van.

2. A férjednek NINCS diplomája és nem is lesz, ha nem szedi össze magát és nem tesz le valamilyen nyelvvizsgát. Egy egészséges FELNÖTT ember nem a gyerekkori sérelmeken rágódik, hanem TESZ valamit. Mellesleg egy nyelvnél NEM nyelvtant kell magolni, hanem megtanulni a nyelvet, mint egészet - és erre MINDEN gyerek képes, akkor egy felnött ember is, HA AKARJA.

3. Védheted a férjed, attól még ö is csak elpocsékolta az idejét az egyetemen, mert hiába volt ott, nics belöle semmije.

4. A legértelmesebb dolog az lenne, hogy te kis ideig gyüjtöd a pénzt, a férjed megcsinálja a diplomáját, utána elköltöztök normális helyre, és te is szerzel egy használható szakképesítést - utána meg tudtok emberi módon élni.

Ha valoban te lettel volna a csalad esze, akkor nem bufe-ruhatar szakra mentel volna.

Kabe ertektelen a diplomad, olyan mintha nem is lenne.

Mostanában nagyon változik a munkaerőpiac. Egyre kevesebb ember van egyre több munkára, még Borsodban is javul a helyzet. Ez remek lehetőséget ad neked, hogy ne fásulj be. Adj magadnak egy kis időt, amíg futja a pénzedből és jelentkezz minden irodai munkára a környéken és távolabb is. Ha munkakész vagy 1-2 hónapon belül kell valamit találnod itthon, de legyél kompromisszum kész: költözés, férjed eltartása, amíg nyelvizsgázik, ház kiadása és bérlés máshol.

A te bajod ugyanis az, hogy nagyon keveseknek sikerül egy társadalmi lépcsőfoknál többet ugrani. Nem azért mert buta vagy, hanem mert rossz mintákhoz nyúlsz. Érezd magad fiatalaszonynak, nőnek, ne vidéki szerencsétlenségnek. A te társadalmi háttereddel csak nagyon kelendő, általános diplomát érdemes szerezni. Ezen már nem változtathatsz, csak már itt feltűnik az értelmiségi családokhoz képest rossz döntés.

Amit tehetsz az a folyamatos tanulás és nem csak tanfolyamra gondolok, hanem viselkedésre, választások más szempont szerinti átgondolására. Ezért rossz a pizzás munka, mert lefelé húzna téged és nem az értelmiségi előrejutáshoz szükséges képességeket fejlesztené. Ha van pénz még néhány hónapig, akkor ne vállald és keress mást. Nők néha tudnak több lépcsőt is ugrani, főleg ha a férjük támogató és jobb környezetből jön, jobbat is biztosít a fejlődéshez. Nálatok ezzel is gond van, értelmiségi körökben ugyanis nagyon kínos a be nem fejezett egyetem, te pedig büszkélkedsz vele. Szóval addig nyúzd és támogasd a férjedet is, amíg tudod.

Kettes: erre nagyon ugrok, VAN egy KIVÁLTATLAN diplomája,mert záróvizsgázott,és nem pedig takarítani járt az egyetemre! Ne keverjük már össze azzal,aki sose járt oda! Ő mindent végigcsinált,a nyelvvizsga kivételével.

Szóval nincs diplomája, mivel nem tud benne dolgozni... én is ugyanígy vagyok, átérzem, bár reményeim szerint én két hónap múlva már megkapom. Anyáddal meg ne foglalkozz.

párodnak nincs diplomája, mert nem kapta meg nyvizsga hiányában, szóval ehhez nem kéne pedig sok ész.

te meg 40évesen ott tartasz anyuci mit szól?

Kedves Kérdező!

Én számviteli főiskolai diplomával 46 évesen lettem munkanélküli, mert megszűnt a cég, ahol dolgoztam.

Ráadásul egy kis faluban élek, naponta 110 km-t utaztam (55 oda-55 vissza) 4 éven keresztül, hogy takarítani járhassak a városban, házakhoz.

Aztán 50 évesen jött egy lehetőség és svájci cégnél lettem gazdasági vezető.

Fel a fejjel!

32 éves fiatal nőként "asszonynak" nevezed magad.

Elvégeztél valami egyházi főiskolai szakot, amivel semmi munkát nem kapsz a fatornyos faludban. Mi volt a terv? Hogy majd létrehoznak neked egy rád szabott állás 15km-en belül?

A férjednek csak középfokú végzettsége van.

Anyád véleménye úgy esik nálad a latba, mintha 15 éves lennél.

Problémamegoldás képessége? A megfelelő állást senkinek nem viszik házhoz. Elmentek munka után, a férjed megerőlteti magát, nyelvvizsgázik, átveszi a diplomáját és dolgozik. Vagy ott akaratok megrohadni a kilátástalanságban?

Intelligencia= a felmerő problémák megoldásának képessége.