Miért lesz feszült és elviselhetetlen a párom, ha kéthetente a kisfiam nálunk van?

Jól van, kérdező, eddig is tudtuk, hogy ez a nő egy baromi önző, hisztis pszichopata. Próbáld meg vele negbeszélni ezt a dolgot, hogy neki is el kell fogadnia a te gyereked, mint ahogy te is tetted. Nyugodtan lehetsz számonkérő is, legalább megtanulja, hogy nem körülötte forog a világ!

Ebben az egész helyzetben az az legijesztőbb és egyúttal a legelkeserítőbb is, hogy az egész szituációban a kapcsolatodat félted és a párodért aggódsz a gyereked helyett. Én azon morfondíroznék a fiamon miként segítsek és amiatt agyalnék, vajon mekkora károkat okoz az benne, hogy akihez ő kedvesen közeledik és akit az apja társnak választott kivert kutyaként, megtűrt személyként viselkedik vele. Az miatt miért nem aggódsz mi lesz így vele? Természetesen mindenkinek joga van új életet kezdeni, viszont soha senki nem lehet előrébb való a saját vérednél. Elsősorban a fiadért tartozol felelősséggel, az ő testi/lelki fejlődését, gyarapodását kell támogatnod, segítened. Mennyi esélye van erre, ha az a nő, akit szavakkal nem illetek(nem bírná ki a trágárság-szűrő)pokollá teszi neki azt a nyomorult két hétvégét is, amit valószínűleg a legjobban vár egész hónapban? Te ezt elviseled? Eltűröd, hogy így viselkedjen a gyerekeddel, elfogadod, hogy eljátssza a hattyú halálát minden alkalommal amikor kísérletet teszel rá, hogy megbeszéljétek? Valószínűleg hiába beszélünk itt neked, ha ennyire fontos számodra(ne aggódj, el fog múlni, rájössz majd mi a helyes prioritás, ha szerencséd van még időben és nem fordul el addig a fiad tőled), úgysem fogsz lépni. Soha, de soha az életben nem szabad leállni valakivel, aki a gyerekeidet nem fogadja el. Az én szememben az ilyen nem is ember és még a szüleidet is ekézi. Ha a férfiasságod a lábad között fontosabb, mint a véreid, akkor csak sajnálni tudlak, ő meg nyilván épp ennél fogva tart sakkban. Mondanám mit csinálj, de úgysem teszed meg. Én ma munka után elővenném, mondja meg, hogy mia baja és miként orvosoljuk, ha erre nem hajlandó ultimátumot adnék és nem tölteném otthon az éjszakát, sőt kerek perec nem mennék addig haza, amig nem hajlandó ezt megbeszélni. Ha sosem hajlandó, sosem mennék haza, ha meg hisztizni kezdene nyakon borítanám egy nagy pohár vízzel, mielőtt sarkon fordulnék. Ha ezeket a játszmákat hagyod, akkor nem csak hogy iszonyú gyenge jellem vagy, de a fiadat is tönkreteszed és az viszont nem bocsánatos bűn. Megmondom én mi a baja. Körbevízelte a területét és betévedt oda egy falkáján kívüli kutya. Veszélyezteti a pozícióját. Jelenleg a fiad az idődből és a pénzedből is elvesz, neki pedig mindenre igénye van. Feleségül még nem vetted? Azt nem akarja? Csak mert jelenleg ha veled történik valami (nem történjen, nem kívánom, félre ne értsd), kizárólag a fiad örököl utánad, ez is nyilván böki a csőrét, nem lepne meg ha a házasságot sürgetné, ha még eddig nem tette meg. Olyan az ilyen nő, mint az áspis kígyó, én akkor sem állnék le vele, ha utánam dobnák. Milyen természete lehet annak, aki a szerelme gyerekét, szüleit fúrja és ki az az apa, aki elviseli, hogy gonoszkodjanak a szeretteivel? Csak gratulálni tudok, én az ilyet bottal sem piszkálnám meg.

Szia. Azt írod, hogy más a viselkedése. Próbáltatok időt adni annak a kisfiúnak, hogy össze tudjon barátkozni a pároddal? Kérlek mond, hogy nem azt csináltad esetleg, mint az én anyám, akinek minden héten más pasija volt, mind oda is költözött hozzánk, és elvárta volna, hogy mindet szólítsuk apunak. Mert az olyan nemcsak nagyon bántó, hanem zavaró is. Milyen volt/ lehetett az első benyomása a fiadnak? Kedves volt vele a párod? egyáltalán szereti a gyerekeket? Nem a sajátját persze, hanem úgy általánosságban. Mert én pl nem. a sajátjaimért ölni tudnék, de a másét elviselni sem bírom. Ha nekem hozott volna egy gyereket a kapcsolatunkba a férjem, bizony bajban lettünk volna. A szüleiddel mi baja a párodnak? Ezeket meg kell tudni beszélni, mert csak így születhet megoldás. Ha ez nem megy, akkor ez lesz később a kapcsolatotok vége. Ha fontos neked a párod, nyilván az, hiszen kiléptél a családodból miatta, akkor meg kell tudni beszélni. Itt sajnos nincs másik opció.

48-as: Téged idézlek "ezen az oldalán reagálunk a kérdező és egymás írásaira is" - én is ezt tettem. Vagy csak akkor szabad, ha egyetértek a többséggel? Nekem ez a véleményem a többségnek meg más. Nem tudjuk kinek van igaza, nem is fogjuk megtudni.

A rokonommal ugyan ezt csinalt az apja uj felesege. Szo szerint nagyon, de nagyon sok dolgot elkovetett annak erdekeben, hogy a gyerekkel valo kapcsolat orokre megromoljon. Eredmeny? 15 eve nem beszelnek, eskuvore se lett meghiva az apuka, de meg az unokat is csak egyszer lathatta. Minden ezt azert mert nem allt ki a gyereke mellett es hagyta, hogy rosszul banjanak vele.