Miért jó 19 évesen is ilyen burokban tartani?

Alapjáraton nem vagyok az eljárogatós típus, de pl azt nem engedi meg anyám, hogy ott aludjak az egyik barátomnőmnél, azzal a mondvacsinált okkal, hogy náluk mindig hideg van. Soha sem volt még náluk..

Meg azt sem engedi meg, hogy barátom legyen, konkrétan akárki próbálkozna nálam, azt akarják, hogy lerázzam magamról. Speciel múltkor odajött hozzám egy srác, amikor ő is ott volt és konkrétan kényszerített, hogy küldjem el.

Ha elmondom neki, hogy nem vagyok gyerek, szeretnék magamnak teret, akkor hisztinek tudja be, mindig elmondja, hogy annnyira kikészítem. Csak azt nem tudom mivel, ha sosincs velem semmi baj.

Komolyan mondom ha dogát írunk valamiből, akkor azt is fel kell mondanom neki. Nincsenek rossz jegyeim egyáltalán, szóval gyakorlatilag semmi oka rá. Ha azt mondom, hogy egyedül is megy ez, nem kell segíteni, akkor meg olyanokat vág hozzám, hogy ilyenkor mindig annyira kikészül, felidegesíti magát. Meg egyszer amikor azt mondtam, hogy akkor joban neki tudok állni tanulni, ha akkor állok neki, amikor én szeretném, akkor meg pofon vágott. Ezt megint nem érdemeltem meg szerintem, mert semmi sértés nem volt benne és teljesen normális hangnemben közöltem vele.