Miért kéne a kapcsolatot tartani CSAK azért, mert az apám (meg a nagyszüleim)?

Szüleim elváltak, gyakorlatilag apámmal sosem éltem együtt.

Gyerekként a kötelező láthatások megvoltak, nagyszüleim jelenlétében. De:

Apámnak sosem sikerült felnőnie, felelősség nulla, mint apa, inkább nem jellemzem.

(Nem mondom, hogy utálom, de nem tudok rá apaként tekinteni, teljesen semleges volt mindig, bár mostmár inkább negatív érzéseim vannak felé.)

A nagyszüleim (tehát az ő szülei) meg nagyon felszínes emberek. Anyagi dolgokban valamennyire támogattak (pl fizették anyámnak apám helyett a gyt-t, vettek dolgokat, stb), de lelkileg semmi kötődésem nincs feléjük.

(Bár a fejemhez vágták többször az anyagi dolgokat, nem érzem magam érdekembernek, a nehéz anyagi körülmények között élő másik nagymamámat többször és szívesebben látogattam gyerekként is.)

Eléggé lenéznek, ítélkeznek a dolgaim fölött, de igazán nem is ismernek.

Nem akarok haragot, vitákat, csak egyszerűen nem szeretném tartani velük a kapcsolatot, de anyám szerint "nem tehetem meg, mert a családom".

Ezért tényleg kötelező nekem pofavizitekre járkálni, hogy elmondhassák, hogy minden $zar, amit csinálok, és közben mosolyogjak rájuk?

(Rég elmúltam 18... Csak vélemények érdekelnek, vagy esetleg tapasztalatok, ha valaki volt hasonló helyzetben.)