Érettségi után a szüleitek támogattak még titeket? Ha igen milyen mértékben?

Köszönöm mindenkinek a válaszokat.

Igazából azért merült fel bennem a kérdés, mert az érettségi után egyetemre szerettem volna menni, mire anyám közölte (aki mióta megszülettem nem dolgozott), hogy menjek el dolgozni, ha tovább akarok tanulni, azt fizessem magam, mert ők nem fognak egy felnőttet (19 éves voltam) eltartani. Apám nettó 400-450 ezret keresett. Így hát az egyetem mellett dolgoztam mikor tudtam, sajnos a kollégiumot nem tudtam volna magamnak fizetni a diákmunkából, emiatt napi 2-2 órát utaztam, se könyvekre, se jegyzetre nem adtak pénzt, sokszor kaja sem volt itthon, így amit tudtam dolgozni az el is ment a vonat+buszbérletre, telefonszámlára, kajára, esetleg könyvekre, füzetre, számológépre, stb.. Mikor megtudták, hogy diákmunkát dolgozom anyám hangoztatta, hogy adhatnék haza pénzt, pedig hajnalban mentem és este 10-11 körül értem haza, így nagyon itthon se voltam. Az egyetem alatt egyszer adtak szeptemberben 10 000 forintot "iskolakezdésre" és tavaly karácsonyra kaptam 25 000 forint értékű ajándékutalványt, amit egyébként apám kapott a munkahelyén. Ezen kívül apám nyáron kifizette a jogsimat, de feltehetően azért, mert a családban többen is kérdezgették tőle, hogy nekem hogyhogy még nincs mikor már a 17 éves unokatesómnak is lassan meglesz, mikor még középiskola alatt meg akartam csinálni azt mondták, majd ha nagyobb leszek és dolgozok fizessem ki magamnak, így eléggé meglepődtem. Persze sokáig gondolkoztam rajta, hogy ezek után egyáltalán elfogadjam-e.

Januárban államvizsgázom, ezért anyám megkérdezte, hogy mikor lesz a diplomaosztóm, mert akkor úgy készülnek és úgy vesz ki apám szabit. Persze hozzátette kedvesen, (gondolom sejtve, hogy nem valószínű, hogy szándékomban áll meghívni őket,) hogy "ha akarod, hogy elmenjünk majd hozz meghívót.."

Ezért voltam kíváncsi arra, hogy máshoz hogy álltak a szülei az érettségi után.

Hát a válaszokból ítélve akkor nagyrészt végül is normális szülők vannak, úgy látszik csak nekem jutott ez. A szaktársaim is mesélték, hogy nekik fizetik az albérletet, otthonról küldenek pénzt, kaját stb.

Apámmal már próbáltam erről beszélni, de hiába. Egyszer mikor adta "iskolakezdésre" a pénzt, azt is én kértem, majd adott egy 10 ezret, hogy most csak ennyit tud adni, ezt épp fedezte egy havi bérletemet. Mivel ezt is száját húzva adta, így többet nem kértem. Annak idején ballagásra kaptam tőlük egy előfizetéses telefont, mondván ha már naponta ennyi utazok legyen nálam valami, de az elejétől fogva nem fizették a számláját, így igazából a telefont maximum órának tudtam használni, végül ebből elegem lett, mert tényleg ha baj van akkor mit csinálok... így vettem egy olcsó telefont részletre azt meg visszaadtam nekik, hogy mondják le az előfizetést és mivel sosem fizették be a számlát, így egyszerre 20 000 forintos összeget kellett kifizetniük a büntetésekkel együtt, amiért én voltam a hibás, hogy: miért telefonáltam annyit.

Igazából már nem számít, mert lassan végzek és nehezen ugyan, de elvégeztem, szerencsére a barátomat épp az első évben ismertem meg, így ő sokat segített felsőbb éves létére, mind a tanulásban, plusz néha adott kölcsön, februártól tervezzük az összeköltözést, így sem a szüleim sem a pénzük már nem érdekel. Csak ezen gondolkodom egy ideje, hogy miből gondolta anyám, hogy ilyen hozzáállással bármi keresnivalójuk lenne a diplomaosztómon? Ti a helyemben egyébként meghívnátok őket?