Érettségi után a szüleitek támogattak még titeket? Ha igen milyen mértékben?

Persze, anyám eltartott még sokáig. Mit kezdtem volna egy érettségivel?

Tudom, hogy vannak élelmes emberek, de én 10-12 egyetemi óra után pont nem akartam éjszaka szalag mellett dolgozni, nekem aludni is kellett.

Engem támogattak végig,amíg tanultam.Utána is pályakezdőként.

Van olyan ismerősöm,akinek ugyanannyit kerestek a szülei,mint az enyémek, mégsem támogatták ,még érettségiig sem,nemhogy utána. De persze cigire meg piára tellett a szülőknek mindig.Arra nem,hogy a gyerekük tanulhasson.

Szerintem arra van pénz,amire szánják,amit fontosnak tartanak.Egy értelmes szülő annak örül,ha a gyereke jó szakmát szerez,amivel sikeres lehet később, nem annak,ha 18 évesen elmegy végre dolgozni egy gyárba és adja haza a pénzt.

persze, amig egyetemre jartam addig anyagilag tamogattak, fizettek valamennyi havi osszeget koltopenznek es ok vettek nekem a ruhat, ilyesmi. Kollegiumban laktam 100 kilometerre, ugyhogy 18 evesen kulonkoltoztem. Nem dolgoztam az egyetem alatt. Testveremnel is ugyanigy volt, csak o otthon lakott.

Aztan kesobb tamogattak ingatlanvasarlasban mindkettonket egy-egy nagyobb osszeggel.

En is igy fogom csinalni a sajat gyerekemmel, ha megérem es lesz ra modom.

Mindenben ugyanúgy támogattak, ahogy érettségi előtt. Itthon laktam, ettem, semmit nem én fizettem (mivel nem volt miből). Kaptam pénzt, ha kellett valamire. Miután elvégeztem egy két éves szakmát, dolgozni kezdtem, azóta annyi változott, hogy havonta 20-30.000 Ft-ot beadok a közösbe, és mindent magamnak fizetek (ruha, bérlet, stb). De azóta is itthon lakok és eszek. Néha a bevásárlást is én fizetem.

20L

2# vagyok,otthon laktam egyetem alatt.Zsebpénzt is kaptam,valamint ha elromlott valamim(gép,telefon) akkor kaptam újat.

De egyetem vége felé már próbáltam önállósodni és dolgozgatni ahogy időm engedte. A végén a ruháim,jegyzeteim már én fizettem.De a bérletem,telefontöltésem akkor is állták.

Természetesen igen, mindenben.

Ha egy ember egészséges indíttatásból vállal gyereket, akkor alap hogy a gyerek felnőttkorában is küzd érte, és amire szüksége van, azt megadja neki ha tudja, és a gyerek valamiért nem tudja elérni. (Persze ez nem megy át a másik végletig, nem úgy értem ezt hogy élete végéig a szájába teszik a falatot)

Csak itt gyakorin szokás, hogy a 10 éves gyereket is elküldik, hogy takarodjon, dolgozzon meg a kakaóért ha azt akar inni.