Azok, akiket eltart a párjuk milyen a kapcsolatuk a szüleikkel?

Akkor érezném élősködésnek,ha az illetőnek ez teher lenne,vagy nemmegfelelő.

A gyereknevelés is megterhelő.Ezzel az erővel a gyerek is egy élősködő.

Nem vagyunk egyformák.És zsák a foltját megtalálja.

Mondtam már,hogy itt nincs gyerek.Nem olvastad el az előzményeket.

Nem is lehet gyerekem.(Ebbe most nem mennék bele)

De ha így lenne,akkor sem tennék ki egy gyereket ilyen kapcsolatnak.

Nem,én nem a gyerekből akarok megélni,mint sokan teszik.

Engem tartson el,ne a gyereket!Nem fogok felhasználni eszközként egy másik embert(főleg a saját gyerekemet) egy ilyen dologban.

Elég ostobának is tartom azokat,akik erre csak egy gyerekkel képesek.

Az irigységet nyilván nem arra értem,hogy irigyled a helyzetemet,hanem azt,hogy még te a mindennapjaidat a munkahelyi stressz tölti ki,addig nekem nem.

Nagyon sok ember irigy erre,még ha nem vallják be,akkor is.Ezért is ítélik el az ilyen nőket,mert marhára irigylik őket.

Persze az ezzel járó hátrányokba sokan nem gondolnak bele.

Nem idióta tini vagyok,tudom hogy mit vállalok és minek vetem magam alá.

Elhiszem,hogy vannak akik szeretnek dolgozni,sőt még a munkájukat is szeretik,és minden reggel mikor elmennek dolgozik beveszik a "lesz-rom kapszulát",de ez személyiségfüggő.

Én nem tudnék ilyen lenni.

Csak a pénze kell?

Ezt én mikor mondtam?

Nem mondtam ilyet.Egy ilyen kapcsolat csak kölcsönös vonzalom és szeretet jelenlétével valósulhat meg.

Ha ez nincs meg,akkor nem is működik az egész.

Nem az első jöttmenthez mentem oda,hogy "Szia,eltartanál?"

Ettől függetlenül tudom,hogy mik a hátulütői ennek.

De nincs más választásom,és a kisebb rosszat választom.

"A gyerek pedig nem kolonc, nem élősködő, mivel EGYELŐRE nem képes önálló életre. De majd megtanulja melletted hogy dolgozni szégyen, ki kell használni másokat."

Ez addig megy,amíg a gyerek pici.

Aztán idővel egyre nagyobb tehet a szülőknek,és sokszor éreztetik is vele.

Én soha nem akartam gyereket,mert tudtam,hogy a saját helyzetem is nagyon nehéz,ezt már gyerekkorom óta tudom.

De ha lett is volna sem arra "neveltem volna",hogy használjon ki másokat.

Viszont amint idősebb lett volna nem ringattam volna álomvilágba és elmagyaráztam volna neki hogyan működik a világ.

Ebben a világban csak a "legjobbaknak" van helye,a többit pedig folyton eltapossák.

Már csak ezért sem vállalnék soha gyereket,mert nem tudhatom,egy lutri,hogy milyen lesz.

És sajnos,ha elesett,szerencsétlen lesz,akkor senki nem fogja kímélni.

Én meg nem szívesen mennék el azzal a tudattal a világról,hogy tudom,hogy itt hagyom magára a bajban.