Külön karácsonyozás, óriási balhé - ti vállalnátok?
Idén először nem mennék 24-én a szüleimhez karácsonyozni, hanem inkább otthon maradnék kettesben a párommal. Ez lenne az első ilyen karácsony, a szüleim biztosan kiborulnának és zsarolnának, ahogy csak tudnának. Van egy 10 éves testvérem, általában ő a lelki zsarolások tárgya, hogy "de hát a kistestvéred nagyon vár téged haza", meg "mi vagyunk a családod, ez az otthonod" stb.
Igazából már évek óta külön élek, de most lett egy komoly kapcsolatom, nemrég összeköltöztünk és úgy érzem, most vele szeretnék lenni kettesben, aztán másnap majd meglátogatjuk őket is.
Már előre félek, mit kapok ezért a bejelentésért és a testvéremmel való zsarolás is iszonyú, mert tényleg nagyon szeretjük egymást, de hát, valahol érthető az én helyzetem is, úgy gondolom.
Ezzel a férfival el tudom képzelni az életemet, tehát teljesen indokoltnak érzem a csak ketten karácsonyozást.
Ti mit gondoltok? Konfrontálódnátok a szülőkkel? Tényleg óriási balhéra gondoljotak, mert az lesz... Vállalnátok?
igen bevállalnám a balhét. ideje önálló életet kialakítani.
balhénak egyszer kell lennie, hacsak nem minden karácsonykor nem akarsz otthon csücsülni a szülőkkel.
A leírtak alapján nem érzem ezt olyan komoly kapcsolatnak, hogy reális igény legyen a kettesben való karácsonyozás.
Nemrég költöztetek össze. Saját megítélésed szerint is még 1-2 év el fog telni, mire párod megkéri a kezedet. Akkor ez jelen pillanatban mitől volna komoly kapcsolat?
MAJD, HA megkéri a kezedet, az UTÁNA KÖVETKEZŐ karácsonyt reális így töltenetek.
Ha összeházasodtok, akkor meg természetes is.
Remélhetőleg el fogsz jutni ide, de - lásd be - jelenleg nem tartotok itt.
kérdezd már meg a szüleidet,hogy ők amikor összeköltöztek egymással, szenteste hazajártak a nagyszüleidhez ünnepelni?? külön-külön?
gondolom nem, ők is együtt karácsonyoztak.
szerintem egyértelmű,hogy külön háztartásban élsz már, van párod is és kettesben ünnepelnétek.
25.-26. meg mész hozzájuk meg a párod családjához...
ha nagyon kompromisszumokat akarsz kötni, akkor 24.-én menj el a szüleidhez és a tesódhoz délelőtt. díszítsétek a fát meg ilyenek, aztán dél körül szépen menj haza és ünnepeljetek a pároddal is.
így végülis voltál velük is 24-én ,de mégis a pároddal is leszel. ez ígykorrekt.
ha a szüleid amúgy ennyire nem értik meg,hogy felnőttél ,az az ő bajuk
Azért azt tisztázzuk, hogy évek óta magam tartom el. Az egyetemet is szülői segítség nélkül végeztem el, mivel nálunk senki nem tanult tovább, így feleslegesnek tartották a felsőoktatást, ergo hiába lett volna rá pénz, egy fillért nem adtak soha, hogy könnyebb legyen nekem egy kicsit is.
Egyetem mellett mindig dolgoztam, dec. 24-én is úgy estem haza a délutáni busszal, tavaly lediplomáztam, idén lesz életemben másodszor úgy karácsony, hogy nem kell dolgoznom a két ünnep között is és immár a párommal is összeköltöztünk.
Párommal megbeszéltük, hogy közösen sütünk és főzünk, állítunk fát is. Szeretnénk élvezni kicsit az otthon melegét kettesben. Az nem opció, hogy egy fél napra elmegyünk a szüleimhez, mert elég messze laknak, plusz a párommal szemben is igazságtalannak érezném, hogy miért pont az én szuleimhez megyünk, amikor az ő szülei sokkal idősebbek és bármikor kellett nekünk segítség, azonnal ugrottak, míg az én szüleimre nem lehet számítani semmiben kb., de ezt írtam már.
A másik, hogy számomra nem a gyerek születésétől lesz család a család és nem is egy darab papírtól. Eddig is voltak kapcsolataim, de most először érzem azt, hogy megtaláltam azt a bizonyos igazit. :) Szóval a sok rosszindulatú emberkének üzenem, hogy léteznek jól működő bensőséges kapcsolatok is, ahol egy esküvő vagy gyerek csak bónusz, de nem alapfeltétel a boldogsághoz, mert az eddig is adott volt. ;)
Köszönöm a sok választ egyébként, meg fogom mondani anyukámnak, hogy másnap megyünk csak.
Kérdező, ez e te, illetve ti döntésetek kell, hogy legyen. Én megértelek, mert mi már 40 éve bohócok vagyunk, a család bohócai. Mikor együtt jártunk, mindenki otthon töltötte a szentestét. Házasságkötés után először az egyik szülőhöz, utána a másikhoz, aztán haza. (Egy városban lakunk). Aztán jöttek a gyerekek, kértem, most már otthon karácsonyozzunk, szüleim megértették, anyósomékhoz menni kellett. Aztán így ment évről évre, a szüleim már rég meghaltak, a gyerekek felnőttek, unokáink vannak, de még mindig anyósomékhoz KELL mennie az egész családnak. Tavaly fellázadtam, mondtam a gyerekeknek, maradjanak otthon szűk családi körben, de nekünk menni kellett, mert már 10 éve "szegény anyósoméknak biztos ez az utolsó karácsonyuk". Most mondtam, idén már mi sem megyünk, azóta áll a bál, én vagyok a megtestesült gonosz. Mindegy, valakinek annak is kell lenni....
Ha még egyszer fiatal lennék, már az elején rögzíteném a szabályokat, és saját életünk lenne, nem mindig anyósomék és a sógornőmék irányítanák az életünket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!