Szoktátok úgy érezni a szüleitek miatt, hogy meg akartok halni?

Én rendszeresen. Anyám már többször mondta, hogy el kellett volna vetetnie. Én is úgy érzem, mindenkinek jobb lett volna, ha elvetet. 16 év alatt elhitette velem, hogy semmit nem érek, sőt, a semminél is kevesebbet. Képes órákon keresztül ócsárolni. Pl. ebéd közben vagy miközben kihív magához segíteni a konyhába, egyfolytában azt ecseteli, hogy milyen sz×r ember vagyok. Ha otthon van, állandóan szorongok. Félnem kell tőle, mert már többször megfenyegetett, hogy megöl és tudom, hogy képes lenne rá, ha azt vesszük alapul, hogy kiskoromban mennyiszer elvert valami semmiség vagy mondvacsinált ok miatt. A mai napig büszkén ecseteli, hogy egyszer a csecsmő húgomat majdnem megölte, mert "egyfolytában bömbölt", de aztán nem tette meg, mert amikor elhangzott a bűvös mondat, elhallgatott a tesóm. Ti is szoktatok így érezni, vagy csak az én Anyukám bánik ógy velem?