Elvált szülők gyereke?
Nos igaz,hogy az én szüleim nem váltak el de mégis valamiért a napokban érdekelni kezdett az a szitu.Ne kérdezzétek,hogy miért egyszerűen csak érdekel de mindegy is.
Azok válasza érdekelne akiknek a szülei elváltak értelemszerűen.
Még pedig az érdekelne,hogy viseltétek amikor ez bekövetkezett?Hány évesek voltatok akkor?És miért váltak el a szüleitek?Azóta van barátnője/barátja a szüleiteknek?
Nyilván lehet fura,hogy idegenek személyes dolgairól kérdezek de érdekel,hogy ti,hogy éltétek meg ezt?Én biztosan nagyon magam alatt lennék. Elnézést,ha valakit megbántok a kérdésemmel nem állt szándékomba.
Én örültem neki.
Tudod az én szüleim hol megvoltak, hol pedig pokol volt a házasságuk. És akkor itt a veszekedések voltak a legkisebb gondok. Apám sokszor fizikálisan is bántalmazta anyukámat.
De mivel ott voltam én, ezért miattam együtt maradtak. Meg aztán anyukám nem keresett olyan jól és bár ha nehezen is, de biztosan el tudott volna minket tartani, de nem volt elég bátorsága hozzá, hogy lépjen, így maradt benne a rossz házasságban és ezáltal én is.
Aztán egyszer csak apám nagyon berúgott és nagyon durva dolgot csinált, 19 éves voltam ekkor. Konkrétan közöltem anyukámmal, hogy na, akkor most pakoljuk a cuccainkat és menjünk (szerencsére a mamámhoz tudtunk menni) és ő meg váljon el apámtól végre, mert ez így nem mehet tovább és már én sem vagyok gyerek, megállok a saját lábamon is.
Ennek már lassan 10 éve. Egyiküknek sincs párkapcsolata. Nyilván rövidebb dolgok, próbálkozások mindkettejük részéről voltak, de nem kezdtek bele tartósan új párkapcsolatba.
Apám letérdelt elém és kijelentette nagy komolyan, hogy válnak. Próbáltam nem a képébe vigyorogni és bőgni a megkönnyebbüléstől, hogy végre elmegy. 10 éves voltam. Hetekig összerezzentem az ajtócsukódásokra, mert mi van ha visszajön?
Apám megcsalta anyámat és lebuktak.
Anyámnak van (sajnos), apámmal azóta nem találkoztam (max válás után 5x kicsiként).
Nekem még akkor váltak el a szüleim, amikor meg sem születtem (kb egy hónap volt hátra), így nem is tudom, milyen az, ha egy családban van apa. :) Nagyapám, aki velünk él - avagy mi élünk vele -, ő nem nevezhető pótapámnak, hiszen engem és a nálam egy évvel idősebb nővéremet mindig vert.
Mindig is érdekelt, hogy milyen lehet az olyan élet, ahol van apa a háznál, és így, 18 évesen tudom nagyjából. :) Pár éve lett anyunak egy élettársa, azóta van közös gyerekük is, aki már két éves. :) Ő tudni fogja, milyen az, ha van apja az embernek. Én az enyémet nem is ismerem, soha se keresett minket (igaz, azóta meg is házasodott, ennyit a facebookon keresztül megtudtam).
Szia!
Én kb 2éves voltam mikor elváltak. Ebbe nőttem fel. Szüleimnek nem volt jó a párkapcsolata, de jóba maradtak, a mai napig. Láthatás papíron 2hetente vasárnap, de xartak rá. Találkoztunk ahogy tudtunk, volt olyan időszak, hogy minden nap jött apu akkor mentünk mindenfele, vidámpark, strand stb, de, volt h 3hétig nem jött meló miatt. Gyt -t fixen nem fizetett, de "helyette" voltam Spanyolba, Németo.-ba, Londonba, mindig megvolt mindenem, van kocsim. Németbe ugy voltam, h kocsival kivitt ahol nyaraltam, haza jött Mo.ra 1hét mulva visszajött értem kocsival. Rendszeresen nyaraltunk pl Balcsinál. Nyáron csinálom az E kategoriat abba is segit. Apu ujra nösölült őt is szeretjük, mert soha nem akart anyám helyébe lépni. Anyunak nincs most új párja. Talán sokkal jobb volt igy a gyerekkorom, mint ha együtt maradnak... tényleg, nőnapkor, szülinapkor anyut is felköszönti pl. Nekem jó (volt) igy.
üdv 25N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!