Szerintetek van köze a géneknek ahhoz, ha valaki nem szereti a gyerekeket?

Én sem szerettem a gyerekeket soha. Fiatal koromoban úgy voltam vele, hogy sosem akarok saját gyereket. De miután 32 évesen férjhez mentem, mégis szerettem volna ha saját gyerekem is lenne, aki meg is született azóta. Nem a gyerekeket szerettem meg, hanem csak szeretném, ha családom lenne, és a "gyerekkor" csak egy átmeneti állapota a fiamnak/lányomnak :). És most az a helyzet, hogy a saját gyerekemet szeretem (nem majomszeretettel), de mindenki más gyerekeit ugyanúgy nem szeretem.

Szerintem édesapád is hasonlóképpen lehetett vele, végülis csak megnősült a végén :). Ja és szerintem nem a géneken múlik, inkább vérmérséklet függvénye lehet.

Nem szerethet mindenki mindenkit.

Nincs ezzel semmi baj.

Hogy jönnek ide gének? Apád nem akart megnősülni, feltételezem családi nyomásra vállalt gyereket is. Van ilyen. Én se szeretem a gyerekeket, nem is akarok, pedig anyukám egy türelmes angyal, és a nagyszüleim is tündériek voltak. Apám kiskoromban meghalt, rá nem igazán emlékszem, de mondták, hogy nagyon szeretett, jó apa volt. Amiért nem akarhatsz gyereket szerintem:

-Nem volt előtted jó példa: Apud nem foglalkozott veled, nem tudod Te mit kezdhetnél egy gyerekkel.

-A mai atomliberális nevelési módszereknek köszönhetően naponta végighallgatod a kezeletlen gyerekek hisztijeit buszon, boltban, stb.

-A karrieredre koncentrálnál, olyan munkával kapcsolatos ambícióid vannak, amibe nem férne bele egy gyerek.

-Nem akarsz ebbe a visszafordíthatatlanul elrontott világba gyereket szülni és a média, divatcikkek, iskolák romló színvonala, stb.-vel egyszemélyes hadseregként szembeszegülve egy normális embert nevelni a gyerekedből

-Szimplán nem vagy anya vagy apatípus. Van ilyen.

Nincs ezekkel gond. Nem lehet mindenki egyforma

Érdekes kérdés. Én sem szeretem a gyerekeket, hasonló okokból, mint te. Nem is szeretnék saját gyereket sem, így mivel sajnos nőnek születtem, minden bizonnyal elég sok beszólást fogok kapni a jövőben ( ha megházasodom és anyagilag minden oké lesz, tuti hogy jönnek majd a "és mikor jön a baba?" kérdéssel, amitől már most hányok).

Természetemet tekintve, a képemet bízvást berakhatnák a szótárba az introvertált szócikk alá. Ha feltételezzük az összefüggést az introvertáltság és a gyereknemszeretés között, akkor elképzelhető, hogy öröklődik.

Másrészt abban is lehet valami, hogy a gyerek milyen szülői mintát lát otthon. Ha vele sem foglalkoztak a szülők túlságosan, akkor elképzelhető, hogy a gyerek sem fogja túlértékelni a gyerekvállalás jelentőségét. De mivel ennek az ellenkezője is gyakran megfigyelhető (az elhanyagolt gyerek felnőve akar gyereket, mert ő majd sokkal jobb szülő lesz és meg akarja mutatni) így marad a "talán".