Ti kinek adnátok igazat, szülő lánya közti vita?
Próbálom rövidre fogni.
Barátnőm 21 éves egyetemista, szinte teljesen önellátó az ösztöndíjából él. Hetente jár haza részben hozzám, de az ő szüleihez is menni szoktunk szinte minden héten ők a szomszédos városban laknak.
Mint most is terveztünk menni, barátnőm anyja felhívta, hogy jó lenne ha jönnétek holnap délre(több kajával készült meg születésnapja volt az egyik húgának), barátnőm azt mondta korábban, hogy még nem tudja mikor megyünk.
Mivel nem volt jó neknük nem mentünk. Abban a tudatban voltunk, hogy mondtuk hogy nem tudjuk mikor megyünk, és mondva lett lehet én nem is megyek szóval nem lett felhívva, hogy nem megyünk. Erre felháborodva telefonált délután hogy hol vagyunk, és mondta barátnőmnek, hogy gyere a következő busszal mert "beszédem van veled", és lecsapta a telefont. Meg se hallgatta barátnőmet, hogy elmondja nem tudunk menni dolgunk van. A lecsapás után barátnőm próbálta hívni 2x is nem vette fel. Hát jó akkor barátnőm is berágott szóval egyáltalán nem mentünk pedig menni akartunk. Minek menjen azért haza, hogy lekiabálják, csak mert "nem szólt". Innentől ő is fogta nem vette fel a telefont nem érdekelte, ha őt se hallgatta meg akkor ő se fogja, és kissé elfajult a dolog. Már nekem üzent, hogy kapcsoltasd be a telefonját de továbbra is makacskodott barátnőm amit megértek.
Barátnőm anyja mérgesen üzente neki, hogy ha ennyire számítok akkor már nem is kell köszönni. Na szaván fogta véletlen a városban összefutva nem is köszönt, ott is az a kínos mérges szóváltás, hogy mi van már nem is köszönsz?... Te mondtad, hogy ne köszönjek.
De Barátnőm próbált egy esélyt adni felhívta őt ezek után, persze meg se hallgatták el lett mondva, hogy ő így meg úgy megváltozott meg neki semmit nem jelent a család stb, milyen rossz. Egy másodpercet se jutott szóhoz a végén is lerakták a telefont, el se mondhatta az ő verzióját. (Soha életében bármi volt kb leszarták nem hallgatják meg csak mondják mondják papolnak)
Engem aki inkább csak tanúja volt az eseményeknek borzasztóan felidegesített. Barátnőm is hibás mert makacskodott nem vette fel de akkor is a szülő megteheti, hogy leszarja nem veszi fel lecsapkodja a telefont akkor ő minek alázkodjon.
Nagyjából nem volt velük bajom jól elvoltam ha náluk voltam szóval jó kapcsolat volt köztünk, de én most nagyon megutáltam őket.
Ha tudjátok, hogy várnak, akkor illik szólni, hogy nem mentek. A még nem tudom, mikor megyünk, nem azt jelenti, hogy nem mentek, vagy később mentek. Amikor már tudtátok, hogy nem mentek, akkor szólni kellett volna, hogy ne várjanak feleslegesen. Ez a ti hibátok egyértelműen.
A továbbiakban mind a barátnőd, mind az anyja ugyanolyan gyerekesen és nem normálisan viselkedett. Egyiknek sincs igaza.
Gáz, hogy az anyja ennyire idegbeteg, de ti is gázok vagytok, hogy direkt szól, hogy sok kajával készül és születésnap van, akkor ne azt mondjátok, hogy "nem tudom", hanem menjetek el ha lehet. Ha pedig nem tudtok elmenni, akkor minimum az, hogy odaszóltok, hogy heló, ez meg ez van, nem megyünk, ne várjatok, bocsi.
Szóval anyuka kiakadása jogos volt, még ha nem is kellene ekkora cirkuszt csinálni belőle. Ti viszont tartoztok egy bocsánatkéréssel.
Bekerultel egy csaladba ahol ilyen a stilus. Probalj kimaradni belole amennyire lehet, mert ha baratnodnek ez az etalon, idovel megkaphatod te is :)
Nekem valaki valaha akarmilyen meggondolasbol kiejtene a szajan azt hogy tobbet velem nem beszel, nem lenne visszaut.
Az hogy több kajával készült csak utólag derült ki az egyik testvére által. Illetve a születésnap szervezése is hétfőre volt mondva nem hétvégére.
Szóval amit mi tudtunk, hogy "jó lenne ha jönnétek délre" Ennyi semmi, hogy ez meg az lesz.
Igen mind a kettő hibája ez engem is rohadtul bosszant, hogy engedjenek már a másiknak. De ilyen apróságot így felfújni. Annyira papolnak, hogy a család így meg úgy, meg gondolkozz el, hogy ebbe a családba tartozol e. Holott alig van összetartás meg le van szarva ha a gyerek éppen kettessel átbukdácsol következő osztályba.
Barátnőm ez alól kivétel, ő mindig jó tanuló volt vele nem volt baj sose. Szimplán nem szeretett menni rokonokhoz, mert nem volt kortársa órákat ült csendben, közben mindenki kibeszélte, hogy jajj ez a lány milyen "kis királynő" nem is szól hozzánk, nem beszélget. Mit érdekelje egy tizenéves lányt a "ez a rohadt kormány így meg úgy", meg a "szomszéd mariska néni kis unokája jajj de aranyos téma."
Szimplán mentünk volna később, az étel amiről nem tudtunk ismétlem nem romlik meg 2-4 óra alatt. A születésnap az direkt ki volt jelentve, hogy hétfőn lesz a torta még szomorkodott is barátnőm, hogy hétfőn megy vissza, és lehet lemarad róla. Szóval egy tök átlagos szombatként tudtuk ezt is, mint mindig, máskor se volt gond ha késtünk soha. De nem a telefonba kiabálva, gyere a következővel mert beszédem van veled, és lecsapja stílusban kellett volna kezdenie.
Ha valaki ilyen stílussal várna, hogy azonnal gyere mert egy jót akarok veled veszekedni, én se mennék. Ha normálisan beszélt volna mentünk volna vagy egyáltalán meghallgatta volna barátnőmet.
A barátnőd anyja egy egoista hárpia, aki még mindig úgy akarja rendezgetni a gyerek életét, mintha 3 éves lenne.
És tudod, hogy mire ment ki ez az egész ocsmány, aljas játszmázás (amint a mama indukált?): arra, hogy megszívassa általatok az egyetlen ártatlant, a testvért.
Azt, akire anyuka ignecsak irigy (mert fiatal), és ezt az irigységet, haragot, gyűlöletet úgy akarja ÁTTOLNI a nagyobbik lányra (a a barátnődre), MINTHA ő (a batárnőd) lenne mindenezért a hibás.
Ez nettó aljasság, a további lélektani elemzéstől eltekintek. :)
Nos, akkor a teendő: anyukának írni egy levelet, kézzel, postán feladni, és benne nagyon udvariasan, ámde nagyon határozotan és keményen megmondani a véleményt. Ha ketten vagytok külön-külön kiakadva, akkor ketten írtok külön-külön levelet (nem sz_rozni a postaköltséggel, mert itt ez most fontos!).
Aztán: a megbántott testvérthez elmenni, vagy elhívni magatokhoz és rendezni neki egy utólagos szép szülinapi partit, ANYUKA NÉLKÜL. És meg kell neki mondani, mindkettőtöknek (te és a b.nőd is), hogy sajnáljátok, de ez az egész nem ellene irányult, és nem ti voltatok az indukálói.
A barátnőd nem hibás abban, ahogyan bánt az anyjával, mert egy ilyen akarnok, lelki zsarnok, önző hisztis anyával így KELL bánni. Különben a b.nőd örökké anyuka zsarnoksága alatt fog nyögni, és te azt veszed észre, hogy hipp-hopp ki vagy túrva a kapcsolatból. Mehetsz isten hírével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!