Ki az akinek lépni kellene a békesség kedvéért?

El kéne érned, hogy anyukád rokonai számára se legyen ez állandó téma. Ha én lennék a helyedben, akkor első alkalommal kedves mosollyal mondanám, hogy nem szeretnék erről a témáról beszélni. Ha legközelebb megint előhozzák, akkor már mosoly nélkül és némi ingerültséggel mondanám ugyanezt. Ha harmadszorra is előhozzák, elgondolkodnék, valóban olyan jó emberek-e, mint eddig gondoltam; és valóban fontos-e nekem az ő társaságuk.

Amúgy rokonok alatt te mindig a nálad idősebbeket érted? Szüleid testvérei a szüleidhez hasonló korúak. Keresd a kapcsolatot az ő gyerekeikkel, tehát unokatestvéreiddel, legalábbis anyai ágról. Ők valószínűleg kevésbé akarnak ítélkezni és belebeszélni ebbe a kényes ügybe. Ők a te generációd, ők fogják a te örömeidet, gondjaidat jobban megérteni.

Ezt a mondatrészt nem értem (23.hsz.): "telebeszélték feleségem családja a fejem". A feleséged családja (szülei, testvérei, stb.) gondolom feleségedtől tájékozódnak, nem? Feleségeddel hasonló véleményen vagytok a szüleidet illetően, ugye?

Sajnállak. Még az elején jó ötletnek tartottam volna, ha felmégy esetleg egy órácskára karácsonykor édesanyád hívására, félrerakva a sérelmeket, de amiket írtál azóta, egy nagy egoval bíró, másokat elnyomó apa személye bontakozik ki lelki szemei előtt.

Megkérdeztem, hogy megerősítselek-e, és maximálisan meg tudlak erősíteni abban, hogy jól tetted, hogy tartod magad, és nem kezdesz el kompromisszumokat keresgélni.

Egy jó szakembert én is ajánlanék viszont, el tudja indítani az embert egy jó úton, és azt hiszem, a mérgező szülői kapcsolatok téged még a mai napig kísérteni tudnak.

Édesanyád rokonjaival tényleg vedd fel a kapcsolatot, pláne, ha sajnálod, hogy megszakadt, az olyanokkal, akik meg egyébként is ellened vannak (apai nagymama, stb) ne foglalkozz.

Nincs olyan, hogy gyerekhez szoktatás...nonszensz. Erről a kismacska szoktatása jut eszembe egy új helyre.

Nem elég felnőtt édesapád, hogy belássa, az unokájáról van szó? Ha még téged nem is tart sokba-még az unokája sem gondolkoztatja el, hogy legalább ezért tartsa veletek jól-rosszul a kapcsolatot?

Próbálj meg ezen túllépni, mert másokat nem tudsz megváltoztatni, pláne, ha az ember szüleiről van szó, itt inkább meg kell keresni, hogy hogyan tudod ebből a helyzetből a legjobbat kihozni (anyudékkal való kapcsolattartásra gondolok)

Sok hasznos valaszt kaptal, nincs ertelme ragozni.

Csak azt szeretnem en hozza tenni, hogy ugy gondolom, jogilag teged oroksegbol kitagadni nem lehetseges. Ahhoz erdemtelennek kell teged nyilvanitani, amit azzal ernel el, ha peldaul megtamadnad vagy halalosan fenyegetned apadat, vagy esetleg meglopnad.

Illetve szerintem arra figyelj, hogy beloled ilyen szulo ne legyen. Latszik, hogy te is makacs vagy, viszont biztos vagyok benne, hogy nem szeretned, hogy ez 30 ev mulva megint megismetlodjon.

Utolsó!

A gyereknek jobb a békés légkör nagypapa nélkül, mint a feszült légkör nagypapával.

Egyébként meg van feleség, remélhetőleg élnek az ő szülei, és remélhetőleg ők igazi nagyszülők tudnak lenni.

Pontosan. Ilyen esetben semmi esetre sem kezdeményeznék. A kérdező csak azt érné el vele, hogy a nagyapa feljogosítva érezné magát beleszólni a családi életükbe. Ez kell a gyereknek?

Nem jó a gyereknek, ha folyamatosan azt látja, hogy valaki aláássa az apja tekintélyét. Ettől csak szorongani fog. Márpedig ez lenne. Inkább egy békés család nagyapa nélkül, mint az állandó feszültség.

Egy dolgot tehet a kérdező, nyitva hagyja az ajtót a papa előtt, ha hajlandó változtatni, akkor van lehetősége kezdeményezni. Egyéb esetekben egye meg amit főzött!

A pszichológussal kapcsolatos véleményemet továbbra is fenntartom. Sajnos a rossz mintákat az ember tudattalanul is viszi tovább, ezeket komolyan kell venni, adott helyzetben fel kell ismerni, és tenni kell ellenük. Gondolom nem szeretnéd a megfelelési kényszert átnevelni a kisfiadba. Változtass, hidd el, tudsz, csak akarni kell!!!