Szerintetek milyen mértékben kell a szülőknek segíteniük anyagilag a gyermekeiket?

Kérdező, akkor szerinted az lett volna a jó megoldás, hogy a szülők adjanak pénzt a gyerekeiknek, ami őket ugyan nem segíti ki, de legalább a szülőnek is sz.r? Használt kocsit ugyanis jóval többe kerül fenntartani, mint egy újat. De legalább a környezetük meg a te szemedben "jó szülők" lennének, ugye?

No ez az, amire teszek magasról - mármint hogy ki mit gondol a dolgaimról - , ez esetben leginkább azért nem számít fikarcnyit sem, mert hülyeség. Senki nem járna jól, viszont a "gyerekek" önző és élhetetlen módon viselkednek, ha elfogadják.

Engem semmiben sem támogattak a szüleim sajnos az anyagi helyzetük miatt. Szüleim is vettek maguknak autót (hitelre igaz), mikor már évek óta könyörögtem, hogy hadd lehessen jogosítványom. Na az nagyon rosszul tudott esni.

Szóval ami kicsi plusz bejött maszekból például, azt általában azért a saját dolgaikra költötték első sorban. Most már anyum jobban keres; tudnának támogatni, de már nem kell tőlük semmi sem. Pedig valójában jól jönne; de már csak önigazolásként, azért is magamnak szeretnék mindent elérni.

Azt gondolom, hogy a lehetőségeikhez képest elvárható lenne, hogy támogassák a gyereküket, de nem kell, hogy mindent a gyerekért beáldozzanak.

Kedves 8-as, majdnem mindenben egyetértek veled, de egy ponton hadd kötözködjek kissé. Azt írod: „ A nevelés akkor sikeres, ha a szülő úgy orientálta a gyerekét, hogy

1. szerezzen megfelelő végzettséget (szakmát, diplomát, nyelvvizsgát, jogosítványt stb, a képességeknek és az érdeklődési területnek megfelelően), amivel versenyképes a munkaerőpiacon, és örömmel is végzi a munkáját.”

Te tényleg úgy gondolod, hogy létezik minden ember képességének és érdeklődésének megfelelő versenyképes végzettség?

Valóban nagyon nagy a szülő felelőssége a gyerek boldogulását illetően, azaz egy ponton túl nem halat kell adni a gyereknek, hanem meg kell tanítani halászni, de amit a fent idézett pontban írsz, az legfeljebb egy ideális társadalmiban volna lehetséges, esetleg tőlünk sokkal nyugatabbra. Ha minden szülő kizárólag versenyképes szakmát adna a gyerekének, ma Magyarországon nem lennének tanárok, tűzoltók, rendőrök, ápolónők (és úgy általában egészségügyi alkalmazottak) és még sorolhatnám, és konkrétan összeomlana a társadalom. Egyébként minden másban igazad van.

Elnézést az off-ért.

Ha a szülők 60asok akkor a "gyerekek" valószínüleg 30+ osak.

Egy 30valahány éves felnőtt ember azért álljon már meg a lábán ne pedig anyuéktól várja a sült galambot!

Szóval van egy öreg házaspár, akik az EGÉSZ életüket a gyerekeik segítésére áldozták, mert mind a két fiú totális életképtelen csődtömeg lett, és miután 60 éves korukra végre megvehették életük első új autóját, a gyerekek fel vannak háborodva, hogy nem rájuk lett költve az a pénz is.

Ennyi idősen már RÉGEN nektek kéne segíteni a szüleiteket, és visszaadni a sok évet és segítséget és támogatást, amit évtizedeken át kaptatok, nem pedig még többet követelni, mert nem bírtok megállni a saját lábatokon 30-40 évesen.

Szánalmas, és felháborító, ha valaki ezt elvárja a szüleitől. Az ilyen nem érdemelne 1 forintot sem, még kölcsönbe se.

kövezetek meg de a mentális betegnek nem veszek lakást mert ugyse tudja megtartani

a másik meg majd a tartozások kifizetése után kezdhet el egyáltalán foglalora gyüjteni

merthogy adótartozásal nem kap lakáshitelt az biztos ha 80 kocsi árát adom a kezébe akkor se

azért meg nem adom ki a pénzt a kezemből hogy a hü'e gyerek tartozásait fizesem

azt meg hagy 75 évesen dolgozanak a felnöt kölyökért... hát pofátlanság teteje