Képtelen vagyok a nevelőapám fogyatékos testvérével egy asztalhoz ülni. Mit tegyek?
Addig nem volt vele semmi bajom, amíg évente 2-3 alkalommal találkoztam vele.
De nemrég meghalt az apukája és teljesen egyedül maradt. Ezért anya minden szombaton és vasárnap elhívja ebédelni. Ezt nem szereti a nevelőapám sem és én sem. Nem tudom megfogalmazni, hogy miért, de képtelen vagyok úgy jól érezni magam ebéd közben, hogy ott van, dumálni anyáékkal, stb.
Nincs vele nagy gond, egy 10-12 éves gyerek szintjén van amúgy, szóval nem életképtelen, de alap dolgokat elfelejt néha.
De én nekem ez nem megy. Ez megy szeptember óta, az utóbbi időben már inkább elmentem délelőtt valahová, vagy aludtam délutánig.
A nevelőapámnak sem tetszik ez a helyzet, de én már szeretnék beszélni anyával erről.
17/L
válasza: válasza:Nálunk édesapámnak van egy testvére ugyanígy kb 10 éves gyerek értelmi szintjén, születésekor agyvérzést kapott. Mit tesz az illető, ami zavar? Ha konkrétumokat írsz, jobban tudok segíteni.
Ez nehéz helyzet, de te vagy a felnőttebb ebben a helyzetben, ez van, lépni csak te tudsz. Talán mondok egy-két okos dolgot, ha beavatsz.
válasza:ha te kereülnél, olyan helyzetbe, hogy senkid nem marad, (és most mindegy, hogy fogyatékos, vagy nem fogyatékos...) Te örülnél neki, ha lenne egy család, ahol szívesen látnak, talán törődnek is veled, vagy nem?
vagy hasonló jellegű szitu: előfordul olyan is, hogy idős emberek bizony 85-90 felé elbutulnak kicsit, vagy ügyetlenkednek az asztalnál... mondjuk, ha te megélnéd ezt a szép kort, és lennének unokáid, örülnél neki ha a "fogyatékosságod" miatt azt mondanák, hogy ne gyere, vagy örülnél neki, ha segítenének, a család részének tekintenének???
ezeket a kérdéseket gondold át, és eszerint járj el :)
válasza:Egyszerűen csak zavar. Képtelen vagyok olyankor leülni és enni. Érzem, hogy nem oda való.
És tudom, hogy ez nem szép dolog, de akkor is ez van. Viszont az sem megoldás, hogy ezért én minden hétvégén éttermezek.
A nevelőapám nem hibás ezért, egész kiskorában tiltva volt az apjától és annak a családjától, 17 éves korában ismerkedett meg velük jobban. Ő nem úgy tekint a féltestvérére, mint egy testvérre. Nem alakult ki közöttük kötődés.
válasza: válasza: válasza:Szerintem jobb lesz, ha akkor étteremben eszel, mert nem vagy hajlandó változtatni a hozzáállásodon, pedig te is tudod, hogy nem helyes ahogyan gondolkozol. És örülj neki, hogy ilyen empatikus, törődő anyukád van, mert téged is érhet betegség, baleset, lehetsz rosszabb állapotban annál, aki mellé most le sem ülsz egy vacsorára és anyád akkor is ott lesz melletted, mert ő most is segít egy rászoruló embernek, pedig nem is vér szerinti rokona.
Az sem mentség, hogy nevelőapád nem ismeri annyira, tök mindegy, a testvére, gondoskodnia kell róla, szerintem nem egy nagy dolog hetente együtt ennie a testvérével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!