Nagymama, unoka és értelmi fogyatékos gyerek?
Nagyon nehéz erről írnom, nem is tudom hol kezdjem... A párommal lassan szeretnénk egy kisbabát, viszont van itt valami ami aggodalommal tölt el. A bátyám autista (bár én inkább értelmi fogyatékosnak mondanám, mert ugye vannak autisták akiknek nem is látszik semmi, de ő "súlyosabb" eset), 29 éves, 110 kg. Anyukámat teljesen leterheli, mert sokszor már ő sem bír vele, ilyenkor ordibál vele, teljesen elveszti a fejét, de látszik rajta, hogy fél, hogy nekimegy a testvérem. Mikor a szüleimmel laktam, akkor is volt, hogy megvert engem, kitépte a hajam vagy megharapott hisztiből, ha nem úgy volt valami, ahogy ő akarta. Anyukám egy időben adott neki nyugtatót (evégett is hízott meg ennyire), de már nem, hol elfelejti, hol nem is akar szerintem. Persze a külvilág felé azt mutatja, hogy mennyire szereti a bátyámat, hogy milyen kis cuki, mint egy 4 éves kisgyerek úgy kell őt tutujgatni, csak én láttam meg látok dolgokat, amiket más nem... De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy én így nem merném anyukáméknál hagyni a leendő gyerekem, mert mi van ha a testvérem féltékeny lesz rá, így is teljesen kisajátítja az anyámat... Szegény apukám pedig alig várja már a kisunokáját, akkora örömmel és beleéléssel mondja, hogy haza csak aludni fog járni a gyerek (:)), meg hogy nyaralni is viszi majd magával, mi mindent fog vele együtt csinálni... Azt hittem anyukám is ennyire várni fogja, de nem, ő már-már passzív... Bevallom, félek egy kicsit, hogy mi lesz...
Esetleg valakinek van tapasztalata vagy hallott bármit is hasonló helyzetről? Nem tudom kihez fordulhatnék...





Szia! Nézd, ez nem kell, hogy a babavállalás útjában álljon. De azt tudatosítani kell magadban és apukádban is hogy a fenti körülmények miatt nem fogod egyhamar ott hagyni rájuk, mert félted a babát, főleg nem felügyelet nélkül. Feltételezem tudja a bátyád mit művelt veled gyerekkorodban ha rosszabbul volt. Gondolom ő sem akar ilyen veszélynek kitenni egy babát. Én sem lennék nyugodt. Nem ismerem annyira ezt a betegséget, de talán tesódat is fel lehet valahogy készíteni erre, ha majd már látszik a pocakod ilyesmi, biztos el lehet magyarázni az ő szintjén , hogy mi történik.
Szerintem apukád is megértheti hogy félted a babádat , mindenki féltené a helyedben. Mondd neki azt hogy inkább nálatok babázzon majd, ne vigye el hozzájuk mert nem lennél nyugodt. Szerintem ezt igazán megértheti. Tesódnak is lesz ideje megszokni majd a kis jövevényt, ha fokozatosan történik a dolog, nem hirtelen ottvan egy ordító csecsemő egész nap, talán jó hatással is lesz rá.










szerintem se álljon útjába ez a gyerekvállalásnak.
A te életed, szeretni fogják majd a gyerekedet, biztos kivitelezhető valahogy hogy biztonságba legyen majd a kicsi.
Ott leszel te, aztán az anyukád, apukád, gondolom van párod is, valahogy biztos megtudjátok majd oldani.
Elhiszem hogy nehéz, főleg így hogy a bátyádról van szó, de ezt a feladatot kaptad az élettől, biztos van rá megoldás...
Sok szerencsét kívánok!





ha babát vállalsz tudnod kell, hogy nem ez lesz az egyetlen eset amikor kategórikusan az ösztöneidre kell hallgatnod és mindenkivel szembe kell menned, és végül meglátod hogy ezek a döntések lesznek a helyesek.
a baba épsége csakis a te felelősséged.
az apám életében kétszer látta a lányomat, mind a kétszer felügyelettel, és mivel nem volt hajlandó az általam előírt feltételeknek eleget tenni, nem láthatta soha többé (már meghalt az apám és skizo volt)
ha gyereket vállalsz légy bátor, az a baba feltétel nélkül szeret téged és bízik benned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!