Túlzásba vittem volna és nem kellet volna ezt mondanom?
Anyukámmal vitatkoztam mert nem tudja elfogadni, hogy nem tudom a kosárlabdát versenyszerűen folytatni amellett, hogy a tanulmányi eredményeim 4,5 alá menne, szerintem egy erős gimnáziumba elég jó a 4-es átlag.Szóval elkezdte mondani, hogy így egy senki leszek ha nem lesznek jó jegyeim és nem jutok be az egyetemre, nem lesz jó munkám és a többi ezt mindig ráhagytam hisz jó tanuló vagyok és még a kosárlabdához is van tehetségem, de azt már nem engedtem el a fülem mellett, hogy így egy lánynak se fogok bejönni(épp egy szakításon vagyok túl) mert munka és pénz nélkül maradok, erre én elkezdtem mondani a magamét, hogy élje a saját életét legyen ő kitűnő tanuló, legyen jó munkája és valami sportot is űzzön versenyszerűen és mellé még hozzátettem ja ez neked már elérhetetlen mert elcseszted az életed van egy szakmád(cukrász)de már sütni se tudsz, az érettségit letetted estin, de nem lett valami jó és most itt vagy 30 évesen és a férjed tart el szóval ezek után ne te legyél az aki megmondja, hogyan élem az életem.
Kiakadt most nem áll szóba velem és várja a bocsánat kérésemet amire várhat mert én úgy gondolom, hogy ez az ő hibája.
Apukámmal jóba vagyok, de már anyukám beszélt vele és így jött beszélni velem, hogy kérjek bocsánatot hagyjam rá, én megmondtam neki is nem fogok bocsánatot kérni azért amiért nem én vagyok a hibás amit bevallja, hogy nekem van igazam akkor bocsánatot kérek mert nem volt szép amiket mondtam akkor is ha ez az igazság.
azért azt tegyük hozzá szerintem, h a szülő is ember, és egy átlagembernek (lehet, h mondjuk Rockefeller sose érzet így, bár nem csodálkoznék, ha igen) a 40 évhez közelítve már bőven vannak kudarcai, bukásai, megtapasztalta a sikertelenséget és egy közepesen értelmes ember már ekkorra tisztában is van azzal, hogy mit és hol kellett volna másképp csinálnia. Ha ráadásul ezt a saját fia vágja a fejéhez nem túl finom stílusban, én nem hibáztatnám az anyát a sértett hallgatásért, mint itt néhányan.
Kérdező, ne feledd, hogy mire te is 40 körül leszel, és saját gyereked, családod lesz, ugyanúgy meglesznek a saját kudarcaid, sikertelenségeid, stb. A mértéke változhat, talán nem buksz annyit, mint anyukád, de megízleled majd a kudarc ízét. Gondolj bele, hogy esne, ha a gyereked a képedbe vágná. Most még el se tudod képzelni, de akkor jössz rá majd, h most mit csináltál. nem minden szülő sikeres csúcsvállalkozó, és tudod, ezt maguktól is tudják magukról. Igazat mondtál, de most már ideje bocsánatot kérni, mert bőben lesz majd neked is olyan 40 éves korodra, amit a fiad a képedhez vághatna. a tanulság meg annyi, h neked egy kicsivel több szabadságot, az anyának meg sokkal több tiszteletet
12/24 Időpont tegnap 22:40-nek
Azóta már többször kértem bocsánatot, és nincs is köztünk olyan haragszom rád hangulat. De sajnos a saját tapasztalatomból tudom, hogy sokszor a kimondott szó vagy sértés sokkal többet árt a másiknak mint gondolnánk. Anyu azóta sem hozza fel a témát, nem haragszik, de már nem olyan mint régen. Lehet hülyén hangzik amit most írok, de komolyan hiányzik, hogy nem jön be a szobámba, hogy
- nem nekem tanulsz hanem magadnak.Tanulj!
- márpedig menned kell edzésre, nem kifogás, hogy esik a hó.
-jó lenne ha tanulnál oroszul is... etc..
Ma már nem mondja, nem kérdezi, hogy "megcsináltad a leckét?"
Amikor életem első hármasát hazavittem töriből, reméltem, hogy anyu "leharapja a fejem". De nem. Aláírta, és ennyi.Egyszer mondtam neki, hogy nem lehetne egy kicsit szigorúbb?? Erre nevetett. "Te akartál független lenni,hát most élvezd az önállóságodat."
Sajnos már nincs az a motiváció ami miatt hajtani akarok.. Ha visszaforgathatnám az idő kerekét, még véletlenül sem vágnék olyanokat anyum fejéhez amit akkor tettem.
De ne értsetek félre. Rendesen el vagyok látva. Főznek, mosnak rám, tiszta a lakás, ha kell kapok pénzt. De a fene nagy szabadság túl korán jött.
26.
nem, szerintem rosszul látod. az anyukája ott és akkor elhatározott vlamit, azt mondta, h "soha többet". és tényleg. már nem tud és talán nem is akar "visszatáncolni". ez egy személyiségjegy. amúgy nem értem, miért pontoztátok le 9, 25-öst, az egyik legértelmesebb hozzászóló és nagyon is kompetens a témában
28-as, miről irkálsz itt összevissza? A 9-es anyja semmi mást nem tett, mint megadta a gyereknek azt a szabadságot, amit óhajtott. Nem szól bele az életébe, nem osztogat tanácsokat, semmilyen módon nem befolyásolja. Miért gúny az, ha az épkézláb kamasznak megmutatják a vasalódeszkát? Képzeld, az én fiam tud vasalni, mert megtanítottam. Nem konfliktus miatt, csak úgy gondoltam, ez hozzátartozik a szükséges készségekhez. Csak vészhelyzetben, külön kérésre vasalok neki, a házimunkából ugyanis nálunk mindenki kiveszi a részét.
Nem értem, mi a baj azzal, ha a szülő megadja a maximális önállóságot a gyereknek, miközben még el is tartja, nem ezért sápítoztok itt állandóan, Döntsétek már el, mi a fenét akartok.:D
Ami a sz@ros seggeket illeti: anyátok előbb mosta a tiéteket, mint ti mosnátok az övét, amúgy meg ilyen szemlélettel úgyse lehet tőletek erre számítani. Léteznek tényleg jó otthonok, teljeskörű ellátással, legfeljebb eladja a kecót, befizeti a nyugdíját és elvan, ti meg nem örököltök semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!