Túlzásba vittem volna és nem kellet volna ezt mondanom?

"ez neked már elérhetetlen mert elcseszted az életed van egy szakmád(cukrász)de már sütni se tudsz, az érettségit letetted estin, de nem lett valami jó és most itt vagy 30 évesen és a férjed tart el szóval ezek után ne te legyél az aki megmondja, hogyan élem az életem."

ez a rész durva és bántó és valószínűleg igaz és talált is, ezért nem áll veled szóba anyukád... beszélj vele és mondd meg,h ne haragudjon, nem akartad megbántani DE, szeretnéd, ha ilyen mértékben nem avatkozna be az életedbe. mindketten személyeskedtetek, érzékeny pontra tapintottatok és fájdalmat okoztatok a másiknak. ő kezdte, de a te "csomagod" meg sokkal bántóbb volt. ezért igazából kölcsönösen járna a bocsánatkérés és kölcsönösen le is vonhatnátok a tanulságpt

ja, és szerintem mindenképpen neked kell kezdeményezned

13.

Egy nagy frászt jár kölcsönösen a bocsánatkérés.

Aki meg annyira önálló, felnőtt egyed, hogy nincs szüksége tanácsokra, szülői irányításra, az lássa is el magát minden szempontból önállóan. Nagyon jó volt, amit 9-es írt, anyuka profi módon oldotta meg a problémát. Lehetőség szerint felnőtt korban, az első nagy pofonok után sem kell rinyálni, hogy anyu nem figyelt/motivált/nevelt eléggé.

11, 15:

99%-ban egyetértek veled. annyira, h én is nyomtad rád egy zöldet

azzal a kitétellel hogy ezt a szöveget meg szerintem hiba szülőként tolni egy kamasz fiúgyereknek. ezt szülőként mondom úgy, h nekem is fiam van. ezt max az apja, különben 10-ből 9 így fog reagálni és amúgy is sz.r duma, valljuk be. a többiben osztom a véleményed

"így egy lánynak se fogok bejönni(épp egy szakításon vagyok túl) mert munka és pénz nélkül maradok"

#9! Nagyon szépen összeszedted.

kedves Kérdező! Igen, túlzásba vitted, és a saját érdekedben is jobb, ha bocsánatot kérsz. Sajnos az emberi kapcsolatok nem úgy működnek, hogy ha úgyérzed hogy igazad van, akkor porig alázol bárkit, aztán meg dölyfösködsz, hogyv te aztán nem kérsz bocsánatot. Anyukáddal megtörni a kapcsolatot azért, mert jobb eredményre akar sarkalni, az elkényeztetett egoista egyének stílusa.

Abban meg kimondottan nincs igazad, hogy Anyukád nem ért el semmit. Az iskolázottság és a kereset nem áll arányban az igazi emberi értékkel.

Jó nagy pofáraesések fognak még Neked jutni az életben. Ha szép lassan elmarsz magad mellől mindenkit, majd megtanulod, hogy másnak is lehet igaza, és bölcsebb ember az, aki tud bocsánatot kérni, és a megfelelő időben nem beszélni.

Ez a "nem szólok hozzád" nem egyéb, mint kisgyerekes hiszti. Legalább anyuci viselkedhetne felnőtt módjára, ha már egyszer ő a szülő.

Meg az is érdekes, hogy más kérdéseknél az olyan nőt, akit a férje tart el, holott munkaképes és már pici gyereke sincs, nincs komoly végzettsége és a szakmájában sem alkot maradandót, vagy nem is gyakorolja, fiatalon pottyantott egy gyereket, mindenki minimum ingyenélő r***nak hord el, itt meg mindenki hogy védi.

9-es: ez az érzelmi zsarolás, manipuláció, valamint hiszti egy sajátos formája. Megint csak nem felnőtt jellemre vall. A helyedben én egyáltalán nem tartanám a kapcsolatot az ilyen szülővel, mert csak lehúz, és mérgez. Ne érdekelje akkor később sem az életem, amikor a sz*ból kellene majd kimosdatni.

Azért az ilyen szülők magukba nézhetnének időnként, a gyerekes hiszti és sértődési jelenetek helyett.

Szerintem jól tette a kérdező, hogy kiállt magáért; ha neki van igaza, akkor nem neki kell meghunyászkodni.

nem kellett volna ezt mondanod...

ő az anyád, nem azért mondja ezeket, mert rosszat akar neked, ő segíteni akar, lehet pont a saját "elcseszett élete" miatt akarja, hogy te vidd valamire!

viszont saját példámból tudom, hogy a 9-esben leírt történetnek sok előnye is van...

én nem bántottam meg senkit, nem vágtam a szülő fejéhez semmit, nálunk széthullott a család és ezért nem kaptunk egyik szülőtől sem kb semmi jó szót...előtte is csak keveset...

viszont így én dönthettem! ha elcseszem akkor én cseszem el! lehet tönkre vágom az egész életem, de had tegyem én! igaz nálunk pont úgy jött ki, hogy 4-en vagyunk testvérek ebből 2 (bátyám, nagyobbik húgom) eléggé sikertelen, egyiknek sincs szakmája, húgomnak még érettségije sincs, de már van gyereke, bátyámnak munka általában van...én meg 3 szakmával, több mint 2 éves munka tapasztalattal (22 éves vagyok, suli után szinte azonnal munkába álltam, nem rossz melóhelyem van, jól keresek), elég jól alakítom az életem...

Jó ha az ember maga hozhatja meg a döntéseit, de később meg ne bánd, hogy nagy szabadságot kapsz...nem akar rosszat az anyukád, lehet baromira nem tudja hogyan kellene sikeresnek lenned, de legalább a tanulásban támogat...amit te most a fejéhez vágtál azt akarja, hogy elkerüld!

Igazad volt, mert tényleg ott tart ahol, sajnos fájt neki az igazság...viszont van amikor nem szabad kimondani az igazságot, mert nagyon fáj...

22F