Szerintetek baj, ha egy szülő nem küldi diákmunkára a gyerekét? Mi abban a jó?

Nálunk a baráti körömben senki nem ment dolgozni nyáron, pedig egyikük sem volt gazdag.

Én sem dolgoztam soha, viszont érettségi után rögtön elkezdtem. Normális munkát, mert nem tanultam tovább.

Egyébként azzal nem értek egyet, hogy "finomabb" a pénz, amit megkeresel. Nekem az a pénz többet ért, amiért édesanyám dolgozott meg. Annak van értéke, hogy valaki annyira szeret, hogy neked adja a pénzét, és azért dolgozik, hogy neked jobb legyen.

A fizetéseimet az első hónapokban minden szarra elköltöttem. Az nem ért annyit, mint anya áldozata. Az csak egy egyszerű tranzakció volt. Dolgoztam, pénzt kaptam.

Azt nem értem, hogy miért kell rögtön feltételezni, hogy ha valakinek gazdag(abb) szülei vannak akkor nem tanítják meg a pénz értékére...

Én se diákmunkáztam még, mert nem volt rá szükség, kb 15 évesen kitaláltam hogy szeretnék, de szüleim mondták hogy inkább pihenjek nyáron.

Egyetemre járok, van ösztöndíjam (tanulmányi), a szüleim vesznek nekem ruhát stb, tehát annyi a dolgom hogy jól tanuljak. De ettől függetlenül tudom mennyit ér a pénz, nem vagyok hülye, látom az árakat a boltban, tudom mások hogy élnek és pont ez motivál arra hogy jól tanuljak, jó munkám legyen majd... Inkább motivál mint visszahúz, hogy a szüleim támogatnak mindenben.

Egyébként meg munkatapasztalat? Mi? :D Egy mérnöknek nem hiszem, hogy számítani fog, hogy árufeltöltő volt a Tescoban 2 hónapon keresztül... meg a szórólapozás se tartozik ide szerintem :)

Nem CSAK az létezik, de a legtöbb diákmunka tényleg olyan, amiből nem szerzel igazi munkatapasztalatot.

Persze most én is mondhatnám, hogy rögtön mindenki lepontoz ahelyett hogy elgondolkodna, szerintem teljesen normálisan leírtam a véleményem :)

Szerintem ha valaki SOKBÓL sokat költ, az nem bűn.

Ellenben ha a kevésből sokat költ (akár hitelt vesz fel a semmire) az sokkal nagyobb gond.

Ettől még ismerheti a pénz értékét...

Szerintem nem feltétlen kell elmenni diákmunkázni gimi alatt, de az sem baj ha mész. Én pl sose mentem. Nem vagyunk gazdagok, se szegények. Átlagos életszínvonalon éltünk. Ha esetleg valamit nagyon szerettem volna, de nem volt rá pénz, elmentem egy-két hetet dolgozni és ennyi. Az egész szünetemet viszont nem áldoztam volna rá. Az ember azért gimis, hogy kiélvezze. Ha nem muszáj ne dolgozzon. Egy normális gyerek amúgy is dolgozik otthon eleget, segít a szüleinek, kert ha van, takarítás, akármi. Nem dolgoztam, egészen egyetem közepéig, utána meg már a szakmámban, és azóta is. És tudok dolgozni, jó vagyok a szakmámban.

Viszont azt az egyet nem értem, hogy anyukádnak miért jó otthon? Főleg, ha tanult is valamit, nem szerette volna valamire vinni? Dolgozni, karriert építeni? Az ilyesmit fel nem foghatom, hogy valakit hogy elégíthet ki az otthoni lét, főleg ha már a gyerekek is nagyok. És anyukád abba nem gondol bele, ha holnap apukádat elüti az autó, akkor miből él? A tartalék elég valameddig, meg a ház ára is, aztán? Ha sose dolgozott, akkor nyugdíj miből lesz? :) Az ilyesmit nevetségesnek tartom, de csak tudják az ilyenek, mit vállalnak. Csak te kérdező, tanulj ebből. 24/N