Szülők, mit szólnátok, ha ezzel állna elő a lányotok?

Szerintem ez egy teljesen logikus, átgondolt, teljesíthető kérés a részedről. Hogy megkönnyítsd a szüleidnek az elválást (valószínűleg akkor is nehéz lesz nekik, ha nem vallják be - talán maguknak sem), hétvégente járj haza!

A barátod nagyijánál meg segítsd be, amit tudsz (tudom, ennyi munka mellett nem lesz könnyű, de próbáld így "meghálálni", hogy ott lakhatsz. A szüleidnek meg mondd el jó előre, ne az utolsó pillanatban szólj, legyen idejük szokni a gondolatot!

(Én anno sok mindent úgy "vezettem fel" otthon, hogy elkezdtem mintegy "hangosan gondolkozni", "mi lenne, ha". És ez nem csak "színjáték" volt, valóban, már a 100%-os döntés előtt elkezdtem beszélni róla, megbeszéltem velük, és a terveim végső megvalósításának formájába belevettem a szüleim kérését / véleményét / tanácsát is. Így, hogy őket is "bevontam" a döntésbe, ha nem is abba, hogy igen vagy nem, de abba igen, hogy hogyan, sokkal könnyebben viselték a "csapásokat":))

Az írásod alapján érett, felelősségteljes lány vagy, ha az én lányom lennél, akkor nyugodt szívvel elengednélek :)

Igaz persze nem lennék teljesen nyugodt, félnék attól, hogy összetörik a szívedet, csalódsz, de attól különben is félnék.

felnőtt ember vagy és munkáról pénzről van szó pár hónap csak (nemhogy örülnének, hogy nem kell albérletet keresned és fizetned)

18 éves vagy felnőtt ember pár év múlva úgyis elköltözöl otthonról

Ezeket az érveket értsék meg, nem vagy már gyerek

Az élet rendje az, hogy a gyerekek "leválnak" a szülőktől. Új lakóhelyük lesz, új környezetben fognak élni, új embereket ismernek meg, összeköltöznek a partnerükkel, férjhez mennek, megnősülnek, stb.

Ha már nagykorú az ember, akkor minden kérdésben dönthet, ami a saját életét érinti. Már nem kell a beleegyezését kérni a szülőnek. A problémát szerintem az jelenti, hogy nincsen semmi (időbeli) átmenet a gyerekkor és a felnőttkor között. Az ember "hirtelen" 18 éves lesz, és a szülőnek úgy tűnik, hogy szinte még tegnap volt, amikor Évike vagy Lacika karon ülő baba volt. Azt hiszem, az anyukádban az is "benne van", hogy tudja, szeptembertől kevesebbet fog látni, és ha mész is haza, valószínűleg több órát tanulással töltesz el, meg a barátoddal. Akkor legalább nyáron otthon lennél! Szerintem nagyon szép, hogy nyáron munkát vállalsz. Le a kalappal! Ha az én lányom lennél, én örülnék neki. Nem írtad, pontosan, miért nem akarja az anyukád, hogy ott lakjál, ahol majd dolgozol. Ha félt az anyukád, akkor talán nem bízik meg eléggé benned. Önző, ha ki akarna magának sajátítani. Ha (csak) hisztizik, és semmilyen okot nem nevez meg, akkor nagyon nehezen viselheti a "leválásodat". Nem könnyű érzelmileg, az biztos. Vannak olyan szülők, akik ignorálják azt a tényt, hogy felnőtt a gyerek. Szívesen hozzák meg a gyerekeik döntéseit és megsértődnek, hisztiznek, ha a gyerek ki meri jelenteni, hogy mit akar csinálni. Ha a szülő(k) írja elő a felnőtt gyereknek, hogy mit és hogyan csináljon, azzal nem tesz(nek) szívességet a felnőtt gyereknek. Minél több dologban döntesz egyedűl, annál több tapasztalatot gyűjtesz, és felelősséget vállalsz az életedért. Az önbizalmad is nő, ha idővel látod, hogy jól döntöttél. És ha rossz döntést hoztál, azt is fogod látni, de a kudarc új lendületet fog adni az életedben, egy új sanszot kínál majd. Ha a barátod nagyijával az együttélés másképp alakulna, mint ahogy azt te képzelted, akkor azon menet közben változtatni fogsz. A tanácsom az, hogy legyen egy "B"-terved arra az esetre, ha ez így alakulna.

Az szép és jó, hogy közelebb lenne a munkához, kevesebbet kellene ingáznod, na de hogy másfél hónapig egy neked teljesen idegen embernek a vendégszeretetével visszaélj?

És még csak eszedbe se jut, hogy ezt ingyen nem illik?

Lehet, hogy tényleg szívesen lát a "nagyi" az unokájával egyetemben, de akkor is túl nagy szívesség.

Arról nem is beszélve, hogy nem éppen a legideálisabb az első összeköltözéshez az, ha azt a barátod rokonánál teszitek. Ez egyszerűen nem egyenlő felállást eredményez. Neked kell sokkal jobban alkalmazkodni, míg ő "otthoni terepen" lesz.

Ha ezekkel mind tisztában vagy, és van is rá megoldásod, akkor hajrá!