Édesanyámat sokként érte, hogy babát várok. Azóta mártírt játszik. Mit csináljunk, hogy elfogadja a helyzetet és ne sajnáltassa magát folyamatosan?

Nem tudom, hogy képes egy anya sajnálni az anyaságot a saját lányától. A legcsodálatosabb dolog az életben, amit remélem az én lányaim is átélhetnek.

Nem kellene neki már szülnie szerintem, hiszen szült már téged is, meg minimum a 3 éves kistesód. Talán öregnek érzi magát tőle, hogy nem szülhet.

Soha nem éreztette veled, hogy elrontotta az életét azzal, hogy téged olyan korán megszült? Mert ha ez folyamatos volt, akkor érthető, hogy miért fúj rád. Rajtad veri le az elrontott döntését-mármint számára esetleg elrontott.

Hát nem tudom mennyire lehet szó szerint venni ezeket a dolgokat, de ha esetleg ezt lehet szó szerint venni, akkor meg lehet neki mondani, hogy ő korán szült meg téged, így ha te most szülsz, nem igazán mondhatja, hogy később kellett volna, mert nincs jogalapja.

De még egyszer szeretném hozzátenni, hogy itt nagy valószínűséggel súlyosan meg van terhelve ez a kérdés érzelmekkel, tehát lehet, hogy eleve a kérdésed sem szó szerint értendő, vagy az anyukád mondatai.

Én a helyedben elköltöznék messzebb, aztán duzzogjon magában. Ha el tudnátok adni a ti részeteket, sok idegességtől kímélnétek meg magatokat.

Teljesen normális életet élsz, anyukádon meg vagy a klimax közeledte uralkodott el, vagy nem normális.

Az én anyámról tudom, hogy beteg, de ő még egy kapcsolatot is sajnál tőlem és szidja orrba-szájba a férfiakat, és mondogatja, hogy jobb, ha nem lesz senkim (30 éves, dolgozó nő vagyok...).

Én úgy vettem észre, hogy a gyermek utáni vágy ugyanolyan beszűkült tudatállapotot eredményez, mint a szegénység.

Aki szegény, az hajlamos azt hinni, hogy akinek van pénze, annak semmi problémája nem lehet.

Ugyanez játszik a gyermekvállalásnál.

Én nagynénémtől kaptam meg, mikor a harmadik lombik sem sikerült, hogy bezzeg én 17 évesen elvetettem.

Vagy nézz körül itt gyakorin, ott is megy, hogy hiába tudja egy vetélésen átesett, vagy éppen termékenységi kezelésre járó, hogy nem ellene szól, ha a környezetében valaki terhes lesz, vagy épp abortuszra készül, mégis zavarja.

Nem volt helyes, amit édesanyád mondott. Sőt! Kifejezetten bántó.

De hidd el, ez nem ellened és a gyermeketek ellen szól, hanem a helyzet ellen.

Valószínűleg édesanyád is megbánja amit most mondott.

Nem azt mondom ezzel, hogy felejtsd el, hanem azt, hogy értsd meg (elfogadni nem kell).

Számold csak ki, ha ő 45 éves, te pedig 29, akkor ő 16 évesen szült téged.

Ugyan miért bántanád meg őt azzal, ha te felelősségteljes nő módjára 29 éves korodban babát vállalsz?

A legtökéletesebb időpont, legalább te az életed során megfelelő időpontra helyezted.

ugyanis a kori 16 éves, vagy késői 45 éves korban ez már lehetetlen.

Korán lesz nagymama? Ezt nem neked, hanem magának köszönheti, a 16 éves buta fejének.

A te 29 éves korodra történő gyerekvállalás tökéletes! Ne törődj vele! :)