Anyagi különbségek?

Van egy barátom aki jóval magasabb nívón él mint én. nem vagyunk mi sem szegények, annyira, anyu meg apu igaz nem keres sokat, de van más bevételünk is, úgyhogy eléldegélünk, soha nem szenvedtünk hiányt semmiben, igaz luxusra sem futotta. Tengert még életemben nem láttam, nem nagyon utazgattam. Nekem van munkám, középiskolát fejeztem, ahhoz képest elég jó a fizetésem, szép helyen dolgozom. Na most ez engem nem is zavart, mert optimista vagyok, és bízom benne hogy ez változhat még. Na most a problémám a következő. A barátomnak nem jó, hanem nagyon jó munkahelye van, magas pozíción van, egyetemi végzettsége, a családjának is van pénze. Utazgat, egész életében jól élt. Négy hónapja vagyunk együtt, azt mondja nagyon szeret, és ezt ki is mutatja. Nekem nem számít a pénz, tényleg nem, spirituális beállítottságú ember vagyok, aki tisztában van azzal h kell a pénz az élethez, de nem elsőszámú dologként kezelem. A társadalmi rangok sem érdekeltek soha. Most sem lenne baj, ha ő nem hajtaná el többször minden találkozásnál h ő mennyire szereti a pénzt, mintha minden az körül forogna, meg mindig a magas beosztású rokonairól, barátairól beszél, h azok mennyire tehetősek, és mintha azok lennének az Istenek. Na most ez engem nagyon zavar. Nagyon előjött a kisebbségi érzésem is, amit nagyon sok időbe telt leküzdenem, mert nagyon önbizalomhiányos ember voltam. De mindig azt érzem mellette h az én családom nem elég jó, és én sem vagyok elég jó, mert ő mintha mindent a pénzen és rangokon keresztül nézne, és nem az emberi értékeken. Én pedig nem tudok máshogy nézni az emberekre, csak az emberi értékeiken keresztül. de kezdem elveszíteni önmagamat, mert az önbizalmam minden ilyen beszélgetésnél amikor témába jön a pénz, elszáll... annak ellenére h azt mondta azért szeretett belém, mert tisztalelkű vagyok, szilárd elveim vannak, és nem vagyok olyan mint az átlag. ennek ellenére mégsem ezt érzem, mert ahányszor feljön témába a pénz, mintha neki az jelentene többet. Van köztünk elég nagy korkülönbség is. A problémát nehezíti hogy apám rettenetesen sznob, ahhoz képest hogy ő nincs se olyan anyagi, se olyan társadalmi helyzetben per pillanat h sznoboskodhasson, hanem a családja volt régen magas társadalmi és anyagi szinten, és ő még mindig ahhoz tartja magát... És amikor megtudta hogy kivel vagyok együtt, elszállt és abnormálisan viselkedik, persze örömében, nem is merném neki bemutatni a barátomat, mert abszolút leégetne ezzel a nem hozzá illő viselkedéssel, mert a barátom akármennyire is sznobnak tűnik szintén, azonnal kiszúrja ha vki cs a társadalmi rangok vagy anyagiak miatt kedves vele, és kijelentette hogy ezt nem szereti... Hogyan lehetne kezelni ezt a helyzetet?