Hogyan viselkedjek anyuval szemben, amikor soha nem lehet neki megfelelni?

Vannak jobb napjai, és vannak rossz napjai. De az utóbbiban elviselhetetlen.

Ma már nagyon kiakadtam, mert a barátom miatt kezdett el velem vitázni. Sokszor olyan dolgokat vág a fejemhez, ami egyáltalán nem is igaz.

Azzal jött, hogy állandóan eltűnik hirtelen az aputól kapott havi zsebpénzem (elváltak), hogy ne a barátomra költsem, ne én fizessem helyette is a szórakozást, mert neki úgysincs soha pénze, hogy ne éhesen járjak már haza állandóan, milyen helyzet már az, hogy a barátoméknál soha nem lehet enni, egyébként nagyon megváltoztam, mióta összejöttünk. Hozzáteszem, ez megint csak a semmiből jött, még el sem telt 10 perc, hogy hazaértünk a barátomtól, de már a fejemhez vágta ezeket, mert elvettem kíváncsiságból egy szelet rántott húst a konyhaasztalról.

Nővérem hol szenvedője, hol kiváltója, piszkatúrja az ő rossz napjainak, az ellenem lévő vitáknak.

A magyarázat a fentiekre:

*Soha nem fizetem szinte még csak a felét sem annak, ha én a barátommal elmegyek moziba, általában csak az én jegyem pénzét veszi el még a benzibe sem kell beszállnom. Tényleg nem dúsgazdag, de sosem fizettet velem semmit, legrosszabb esetben is fele-fele a fizetési arány, ami szerintem tök reális!!!

*Aputól kapok mindenre zsebpénzt, mert ő külföldön dolgozik, így szerencsére nincs gondunk osztálypénzre, stb, bből megyek szórakozni, vagy ha kell, adok anyunak számlára, stb, mert tudak jól, hogy simán segítek neki, ha olyan hónap van, és nem kell visszaadnia ha nem kell sulis dolgot fizetnem.

*Soha nem jövök éhesen haza a barátomtól, pláne nem úgy, hogy ott direkt nem kapunk/kapok kaját, mert szeretnek engem, és az anyukája mindig kérdezget mindket, hogy éhesek vagyunk-e, vagy ha nem olyan kaja van, ami nekem tetszene, akkor a barátom felajánlja, hogy vásároljunk nekem valami ebédnek valót.

*Nem tudom, miben változtam meg, a jegyeim ugyanúgy ötösek, kivéve a matek, ugyanúgy figyelek magamra, a normális beszédre és viselkedésre, nem iszok, nem cigizek, nem drogozok, nem fordultam egyik családtagom ellen sem. Talán csak annyi, h már látványosan nem érdekel az ő véleménye.

Sokszor az van, hogy amikor jó napjai vannak, elmondok neki egy-két dolgot bármiről, aztán a rossz napjaiban azt a fejemhez vágja. Ha 10 alkalomból 9x rend van a szobámban és 1x pedig nem, akkor jön a szentbeszéd, hogy ÁLLANDÓAN ez van, az van, bla-bla... Mint ahogy egyszer elveszek érkezéskor egy rántotthúst és akkor én MINDIG éhesen jövök haza.

egyszerűen nem lehet neki megfelelni, mert ha nem csinálsz vmit, az a baj, ha csinálod, abban meg talál kifogást. Szerintetek ilyenkor mi a jó eget lehet csinálni???

18/L