Akik szegeny, nehez anyagi helyzetben nottek fel boldog gyerekkorotok volt?

Igaz, hogy nem éheztünk sose, de volt olyan tél amikor fizetés előtt pár nappal még nem volt pénz fára és, hát fáztunk rendesen :( Ettől eltekintve normális körülmények között éltünk, nem düledeztek a falak vagy ilyesmi. Ez a téli dolog is csak egyszer fordult elő.

Alsósként általánosban a tanárok mindig megkérdezték, hogy na és ki mit kapott karácsonyra. Kellemetlen volt, mert én általában olyankor ruhát kaptam, vagy narancsot, esetleg csokit. Így volt, hogy kitaláltam néhány plusz dolgot, hogy legyen mit mondanom mire rám kerül a sor. :/

Akkor nem éreztem, hogy boldogtalan lettem volna. A szüleimnek kiegyensúlyozott volt a kapcsolata, nem voltak családi viszályok (se veszekedések - ajtócsapkodás). De semmi pluszra nem volt pénz a minimális megélhetésen túl. Se szülinap, se karácsony, se nyaralás, semmi.

Felnőttként megérzem azért a hatását az egésznek, de mindig arra gondolok, hogy gyerekek ennél sokkal-sokkal rosszabb körülmények között is felnőnek. Ettől függetlenül nem értek egyet vele és egy gyerek sem érdemli meg, hogy így nőljön fel. Nem csupa móka és kacagás így felnőni.

N

#21-es vagyok. Kicsit még kiegészíteném azzal, hogy én ennek fényében nem vállaltam gyereket, pedig lenne mire és hova.

A nővérem viszont 3 gyermeket vállalt és sokkal rosszabbul élnek, mint mi anno valaha. A szüleink keményen dolgoztak, akkor is ha keveset kaptak érte. De nővéremék a totális minimum alatt élnek. 1,5 szobás lakásban 5-en, fűtés mikor hogy, hol ezt-hol azt kapcsolják ki náluk.

Borzasztóan sajnálom azokat a szegény gyerekeket, eldöntöttem, hogy támogatni fogom őket, amennyire erőmből telik. De csak a gyerekeket, ők semmiről sem tehetnek. Nem ők kérték, hogy megszülessenek.