"Amit a szüleidtől kapsz, a gyerekeidnek fizesd vissza" - mit gondolsz erről?

Sajnos a szüleim már nem élnek.

Kisgyermekes édesanya vagyok.

Amikor az édesanyám daganatos betegségben szenvedett, már haldoklott, akkor én még nem voltam házas, nem volt gyermekem.

Leírni is nehéz, hogy milyen szívhez szóló, megható pillanat volt az számomra, amikor az utolsó napok egyikén ott ültem a kórházi ágya mellett és a halálról, elmúlásról beszélgettünk.

Ma is könnyes szemmel gondolok arra, hogy mennyi mindent köszönhetek nekik, a mai napig (pedig ez már 10 éve volt lassan) szeretettel, hálával gondolok rájuk.

Akkor ott, a haldokló édesanyám mellett is sírtam és úgy mondtam neki, hogy mennyire nehéz ezt elfogadni, megbékélni a halálával nekem, hogy nem fogom tudni neki meghálálni a sok törődést, szeretetet, amit adott, amivel felnevelt.

Akkor válaszolta azt, hogy semmit nem kell nekem visszaadnom, ez a szép az életben, a családban és reméli, hogy a gyermekeimnek tudok majd továbbadni ebből.

...így én gyakran gondolok erre és igyekszem a kisfiamat olyan becsülettel és jól nevelni, ahogyan azt én a szüleimtől láttam.

Ennek a mondatnak számomra felemelő, pozitív jelentése van.

En ezt nem igy gondolom.sosemvolt szoroskapcsolatom elvalt szuleimmel.24eves voltam mikor apukam eloszor azt mondta nekem h szeretlek...

Es most itt a 9honapos kisfiam,rajongasig imadom.egy nap 50szer el is mondom neki h mennyire szeretem.es ez sosem fog valtozni.anyukam 4*latta az unokajat,pedig kb 15-20kmre lakik.nem kivancsi ra..ez borzalmasan bant engem.szoval en megprobalok ennel sokkal sokkalszorosabb kapcsolatot kialakitani a kisfiammal.