Hogyan vígasztaljam a férjem? Túlteheti ezen magát?

nekem is anno csak szakvizsgám volt...

meglett a gyerek és mellette érettségiztem le jelesre majd jött a köv gyerek és mellette szépem elkezdtem az egyetemet amit már 2 gyerek munka mellet fejeztem be

most munka és 3gyerek mellet egyedül, tanulom az angolt középfokra megyek tavasszal

szal nem lehetetlen a tanulás munka mellet,

Amúgy nagyon rosz ha a családod útál mert akkor tényleg csak a feleség/élettárs "marad" és az átlagonál sokkal jobban fog ragaszkodni hozzá (jó pont: nem lesz hűtlen meg vitákat sem fog generálni direkt, elhanyagolni ssem fogja) de nagyjából ha a felesége is otthagyja egy nap akkor az illető vagy masszív alkoholizmusba menekül (hacsak nincs valami nagyon régi TÉNYLEG jó barátja) vagy meghal szépen csendben. Kevés rosszabb érzés svan annál mint hogy "nem kellesz senkinek a földön" "nincs senkid ezen a világon" "senkit nem érdekel amit teszel/mondasz"... Én egyenesen efelé haladok, próbálok má sirányba terelődni vagy keresni a kapszkodót egy jobb élethez de ez sajnos nem csak rajtam múlik (ami igen azt megteszem) de láthattátok a fentebbi válazokban milyen kedvesek is az emberek... (mármint a többség, a fiatalabbak közt meg már-már 2/3-os többség)

Ha kihalnak a rokonaim én is ide jutok. Próbálozom barátokat szerezni, általában sikerteleül vagy nincs közös téma (elég különc voltam mindig is, ami nem lenne baj ha nem lennék emellé érzelmes is), vagy egyszerűen olyan az illető hogy vagy én nem vagyok neki szimpatikus egy idő után, vagy ő nekem nem. (Az egyik ilyen haverom drogos lett, valahogy utána már - bár próbáltam fentartani a barátágot - semmi nem volt ugyanolyan), a másik haverom mint kiderült le se tojt, én erőltettem magamat rá is. A többi haverok iskola után eltűntek és őszintén annyira nem is ismerem őket, de akkor ott volt a tudat hogy kedvelnek és ez adott erőt). A rokonságom meg kihal. Nagyszüleim 80 körül járnak, anyám betegeskedő jellem, nem hiszi el hogy megéri a 60-at (őszintén, már én sem, a legtöbb betegsége korához képest nagyon korai, a legtöbb öröklött, pár ellen próbált korábban tenni, de a genetika az genetika), az apámmal nem vagyok veszélő viszonyban (mivel masszív alkoolits volt és most is az, gyerekkormban valahol ő tett tönkre lelileg amiből nehéz kimázni, részben sikerült, de azért örök nyomot hagyott ez rajtam. nem beszélve a gonosz, gúnyos, "én egy bunkó alkoholista vagyok" stílusáról (persze nem ismeri be hogy az, de pont úgy viselekedik!), és arról hogy ő is vagy 10 évvel öregebbnek néz ki mint amennyi (nyugdíjasnak néz ki közben pedig csak 55 éves, májproblémákkal hamar meg fog halni), a testvérem pedig külföldre fog menni a férjével. (Olyaan ország ahová én nem mennék, és úgy tudom nem is mehetek, mert engedélyhez kötött).

Barátnőm pedig mint kiderült - eddig csak ő volt, többen nem, nehezen ismerkedem, inkább a minőségre törekszem mint a mennyiségre - nem úgy gondolkodik mint én - pontosabban nagyon nem, zöges ellentéte vannak, főleg abban hogy míg én nagy szerepet tulajdonítok az érzelemeknek, neki ez nem sokat jelentett és igazából mikor vége lett egy percig sem volt rossz edve (csak azért egy kicsit mert én majdnem belehaltam a dologba, napokig se evés, se alvás, egyszerűen nehéz megélnem hogy egyedül vagyok a világ ellen.

Nem tudom mi lesz ha ez eljön. Próbálom elkerülni, de úgy néz ki ez lesz a végzetem. De addig is erősödöm, próbálom magam "elérzéketleníteni" "elgonoszítani" de nem igazán sikerrel. Az alaő természet nem változik varázsütésre. Nekem pedig nagyon érzékeny lelkületem volt mindig is.

Egy ismerős idén érettségizett le. Ő egy év alatt megcsinált.

Persze nehéz így végigcsinálni. De így legalább nyílik előtte a világ. Ha így marad akkor csak arra lehet amerre az szél fújja.

#26

Esélye van rá. Anyám i felnőttként diplomázott le. Igaz akkor öregedett vagy 8-10 évet a 4 év alatt, semmire nem maradt ideje, örökö fáradtság, a hajcsár főnöke lesz*rta az egészet, nagyanyám sértegette folyamatosan hogy "minek ez" "má megin az oksola". (Nyílván zavarta, hogy így anyám képzettebb lesz mint az agyonistenített nagybátyám aki eddig a sztár volt az érettségi+szakma+főiskolán valami olyan szak ami nem kiemelet de oda járt kombójával.

22!

Pontosan leírtad amit,érzek gondolok,a saját életemről...

Remélem találsz olyan embereket akinek tényleg fontos vagy.

Nekem van érettségim, de most felnőtt fejjel biztos nem tudnám letenni, kizárt. Egy másik okj tanfolyamot kéne letennie a férjnek szerintem.

(vagy venni egy papírt a neten, khm khm) :)