Ha visszamehetnél az időbe 10-14 éves korodra, mit üzennél a szüleidnek, hogy másképp csináljanak a nevelés terén?

-bárcsak kértek volna segítséget apukám alkoholizmusával kapcsolatban,így nem úgy nőttem volna fel,hogy a férfinem hátrányból indul

-bárcsak mondták volna néha hogy szeretlek vagy egy öleléssel puszival kinyílvánították volna

-bárcsak amikor egy csomó tragédia történt 10-12 éves koromban,akkor az én érzéseimre is odafigyeltek volna és nem csak a saját fájdalmukra

-bárcsak anyukám jobban figyelt volna rám és megérteti velem,hogy nem az én hibám,hogy 13 éves koromban kikezdett velem a párja

-bárcsak ne gyerekként kezelt volna már felnőttként

-bárcsak fontos lett volna neki,hogy mindezek után miért nincsenek barátaim,vajon miért vagyok mindig egyedül

a mai sírásom már megvolt,pedig tudnám folytatni

kicsit jobban noszogassanak a tanulás terén

mert hiába van jó eszem és hiába tanulok könnyen ha lusta voltam anno :-)))

-ne hagyják, hogy abbahagyjam a zenélést (igaz már 15 voltam akkor)

-figyelmeztessenek, hogy vigyázzak a baráti kapcsolataimra, mert iszonyú törékenyek

+ ez nem nevelési, de a 2012-es vállalkozásba ne kezdjenek bele, mert bukta lesz.

Akkor úgy gondoltam, hogy mindent rosszul csinálnak. Most viszont pont az ellenkezőjét gondolom.

-Először megköszönném, hogy beírattak táncra 6évesen és nem hagyták hogy 13 évesen abbahagyjam.

-Ne hagyják hogy ezt a szakmát válasszam, és jobban biztassanak az álmaim elérésében.

-Ne hagyják rám a dolgokat és igenis kérdezzék ki a házit, mert eszem van hozzá csak ritka lusta voltam.

-Külön angol jót tett volna.

Ez inkább figyelmeztetés lenne:

+ Ne engedjék el a bátyámat akkor este bulizni (ezért bármit megtennék)..

De ettől függetlenül én is úgy szeretném nevelni a gyerekeimet, ahogy ők neveltek minket. Mindig megértőek, segítőkészek és bármikor számíthatok rájuk.